Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS (MDF)
1152 Köszönöm. Szólásra következik Fodor András Attila. Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF) FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisz telt Országgyűlés! Sok méltánylandó hozzászólás hangzott el különböző etnikumok kárpótlása ügyében, egyet azonban nem hallottam: a külföldön élő magyarok ügyében egyetlen hozzászólást sem, ezért kértem most szót. Sokan meglepődhetnének, hogy néhány honfitá rsunk, aki nem is Magyarországon született, milyen hibátlanul beszéli az anyanyelvünket. Ez számomra azt mondja, hogy az a környezet, az a család, amelyben ők felnőttek, pedig diaszpórában élnek, fontosnak tartotta azt, hogy magyarnak érezzék magukat a mag yar családok tagjai, és hibátlanul beszéljék anyanyelvünket. (Az elnök közbeszólása: Emlékeztetem képviselőtársamat, hogy ez a kérdés az általános vitában felmerült.) Igen. A részletes vitában egy módosító indítványt előterjesztettem, ezt szeretném indokol ni, alátámasztani ezzel a bevezetővel. A törvénytervezet 2. §ának 1. pontjában körvonalazza, kik jogosultak kártérítésre, kárpótlásra, ennek mintegy kiindulópontjául a magyar állampolgárságot szabja meg. Ehhez képest helyenként tágítja ezt a kört, máshol szűkíti. Én úgy érzem, hogy ezt a kört akárhol szűkítjük, olyan sérelmeket okozunk – nem túl sok emberen, tehát nem túl nagy vagyont érintene ez – , olyan sérelmeket ejtünk azok körében, akik fontosnak tartották azt, hogy megőrizzék magyarságukat, ami jóvát ehetetlen volna. Én nem hiszem, hogy akár a Kormány, akár a koalíció vagy akár az ellenzék bármelyik pártja szükségesnek tartaná azt, hogy ezeket az embereket megbántsa magyarságukban, akiknek egyik tagja a hozzám írt levelében azt írta: "Az tartotta bennü nk a magyarságot, hogy úgy éreztük, hogy eljön majd az idő, amikor a magyar haza szükségesnek tartja azt, hogy hazatérjünk, és segítsünk az átalakulásban." Azt gondolom, hogy nem szabad ezeket az embereket kizárni a kárpótlásból, ezért kérem a tisztelt Ors zággyűlést, hogy ne kösse a magyar állampolgársághoz a kárpótlásra való jogosultságot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Eörsi Mátyás. (Dr. Eörsi Mátyás jelzi: nem kíván szólni.) Nem, téves jelzés. Szólásra következik Szabó Lukács, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Szabó Lukács (MDF) SZABÓ LUKÁCS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően kivételesen a fenti törvé nytervezet részletes vitájához szóljak hozzá. (Zaj.) A törvénytervezethez több módosító javaslatot adtam be, de mindössze egynek a részletes kifejtésével szeretném a türelmüket igénybe venni. A 7. §hoz javasoltam egy c) pontnak a fölvételét. Ennek a lénye ge az, hogy a termelőszövetkezet a kárpótlási jegyeket csak azt követően használhassa fel állami vagyonnak a megvételére, miután abból már a fennállása során kapott állami támogatást visszafizette. Ilyen módon körülbelül 50 milliárd forint állna vagy állha tna rendelkezésre, amit a mezőgazdaságban befektetve az új tulajdoni konstrukciókat meg lehetne erősíteni, stabilizálni lehetne, valamint piacokat lehetne teremteni kül- és belföldön egyránt a mezőgazdasági termelőknek. Engedjék meg, hogy a módosító javasl atomat részletesebben indokoljam! Mind az állami vagyonnak, mind pedig a szövetkezeti vagyonnak 1949. június 8. után a kártalanítás nélküli államosítás, illetve a szövetkezetbe való beléptetés volt a forrása. Azóta nyilván mind az állami vállalatok, mind p edig a szövetkezetek gazdagodtak. A gazdagodásnak a forrása egyrészt az ott dolgozók által megtermelt értéktöbblet vagy profit – mindegy, hogy nevezzük – volt, másrészt pedig az állami beruházások. A szövetkezeteknél az állami beruházásokat nevezhetjük áll ami támogatásoknak. Míg az iparban a munkásság tulajdonképpen anyagi ellenszolgátltatás nélkül nem
