Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 16. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Bejelentés: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
1112 Igen figyelemreméltó az a fára dhatatlan és kitartó tevékenység, amit képviselő úr ez ügyben eddig kifejtett. Egyet lehet érteni azzal, ha valaki önök közül felvállal és teljes energiával támogat egy ügyet, de megítélésem szerint előtte indokolt a tájékozódás, a pártatlan kívülálló szem ével szükséges mérlegelni a körülményeket. A konkrét kérdést illetően az alábbi válaszokat adom. A Mosonmagyaróvári Erdészet önállóvá válására a Minisztérium egyértelmű válasza, amit a képviselő úr hiányol, 60 napon belül megvolt, csak azért nem kapta meg az erdészet, mert aláírás előtt éppen a képviselő úr kérte Nagy Ferenc József miniszter urat, hogy halassza el a döntést. Kérte továbbá, hogy miniszter úr fogadja az erdészet vezetőit. A meghallgatás során miniszter úr is tapasztalta a szakmai főosztály és a Mosonmagyaróvári Erdészet álláspontjában a különbözőséget. Megadta az erdészetnek azt a lehetőséget, hogy újabb írásos anyag benyújtásával bizonyíthassák álláspontjuk helyességét. Az erdészet második beterjesztése nem kérdőjelezte meg a szakmai főosztál y álláspontját, illetve korábban adott indoklását. A Minisztérium részéről ismételten elutasító levél tervezete készült el. Az aláírás előtt képviselő úr megint kinyilvánította, hogy kétségbe vonja döntésünk pártatlanságát. Képviselő úrra és a hazai pályár a való tekintettel egy szakmai bizottságot kértünk fel a kérdés megvizsgálására. A bizottság képviselő úr személyes jelenlétében végezte munkáját, és véleményében javasolta az előzetes vagyon- és tehermegosztás kimunkálását azon célból, hogy a végleges dön tés megalapozottabb legyen. A bizottság javaslatában az is szerepel, hogy mérlegeljük a Mosonmagyaróvári Erdészet önálló vállalatkénti illeszthetőségét az új erdészeti politika irányelveibe, illetve annak szervezeti rendszerébe. Ugyanis ezen új erdőpolitik a, amely létezését képviselő úr az interpellációjában kétségbe vonta, az erdőgazdálkodáson belül jelentős szervezeti változtatásokat is fog hozni. Nos, ez elkészült, különböző szintű egyeztetései és jóváhagyása van még hátra. Itt jegyzem meg, hogy az Orszá gos Erdészeti Egyesület is megkeresett ez ügyben. Levelükben kifejtették álláspontjukat, indokaikat, és kérték tőlem a Mosonmagyaróvári Erdészet kérelmének elutasítását. Sajnos a Kisalföldi Erdőgazdaság úgy terjesztette be a vagyonmegosztásra vonatkozó dok umentumokat, hogy az több alapvető kérdésben hiányos volt, például az erdészet elfogadó nyilatkozatát nem tartalmazta, a számadatok a vállalati mérleggel nem voltak azonosíthatók stb. Ezért nem tudtuk azt elfogadni, és kértük az érdekeltektől a hiány pótlá sát, amit a mai napig sem kaptunk meg. Megítélésem szerint a törvény adta lehetőséggel nem minden vállalati egység tud élni. Vizsgálni kell mind az önállóvá váló vállalat, mind a visszamaradó vállalati egység működőképességét. A Mosonmagyaróvári Erdészet e setében további szempontként kell figyelembe vennünk, hogy területén várhatóan mintegy ezer hektár kerül vissza erdőbirtokossági tulajdonba, így az erdészet erdőterülete a háromezer hektárt sem fogja elérni. Az erdőgazdálkodásban a hosszú termelési ciklusr a való tekintettel szükség van egy minimális területnagyságra, amely biztosítani tudja a folyamatos erdővagyongazdálkodást és hosszú távon a tartalmasság sérelme nélkül. Ez hazai viszonylatban átlagos erdészetnagyságot jelent, azaz körülbelül nyolctízeze r hektárt. Ennek figyelembevételével valóban nem lehet indokolt az erdészet önálló vállalattá alakítása. Viszont az ügy kezdeti stádiumában, már 1990. novemberében javasoltuk az erdészetnek, hogy erdőterület nélkül, de az erdőben folyó munka vállalkozási a lapon, valamelyik gazdasági társasági formában valósítsák meg önállósági szándékukat. Az erdészet a vállalkozás lehetőségével nem kívánt élni. Úgy érzem – a képviselő úr interpellációjában foglaltakkal ellentétben – , a Minisztérium ez ügyben a lehető legme sszebbmenőkig elment. Fontos szempontként tájékoztatom az Országgyűlést arról is, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság 1990ben veszteséges vállalat lett.
