Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 16. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
1105 kell, hogy mondj am – nem kis vita után, de végül is a résztvevők egyetértettek abban, hogy meginduljon a Dunamedence ökológiai egyezmény konkrét előkészítése. Az állásfoglalásból a leglényegesebb résznek azt tartom, amely kimondja, hogy a létrehozandó egyezménynek biztos ítani kell, hogy a Dunamedence jelenlegi állapotán változtatni csak az ökológiai szempontok kellő figyelembevételével lehet. Emellett természetesen alapvető cél a víz, a föld, a talaj – és különös hangsúlyt szeretnék az élőhelyek változatosságának fenntar tására és a természetközeli állapot helyreállítására is fordítani. A kormányszakértők állásfoglalása ezt a Dunamedence országai közös, hosszútávú érdekeinek nyilvánították. Az állásfoglalás azután részletesen is intézkedik a kidolgozandó egyezmény tartalm i irányvonalairól, módszereiről és ezeknek a konkrét ütemezéséről is. Hadd soroljam fel azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyeket a kormányszakértői tanácskozás elfogadott. Ezek nevezetesen: a Dunamedencében jelentkező környezetvédelmi problémák szá mbavétele, a Duna térségét érintő, jelentős környezeti vonatkozású megállapodások együttműködésének felülvizsgálata, a közvéleményt is különösen foglalkoztató térségek, és utalnék itt az előbb tárgyalt Bős ügyének kiemelt súlyú kezelésére, de a legfontosab b környezeti elemek célállapotának és a szükséges eszközrendszerének a meghatározására is. A határok menti közös, természeti értékekben jelentős területek nemzeti parkká vagy tájvédelmi körzetté nyilvánítása nyilvánvalóan egységes kezelési elvek kidolgozás át igényli. A létesítendő nemzeti parkok vagy tájvédelmi körzetek úgynevezett pufferterületein mintaértékű komplex gazdálkodási rend kialakítása szükséges, amelyeken a gazdálkodás környezetbarát módon, tehát a hagyományokat és régi értékeket helyreállítva valósul meg. Nem utolsósorban említeném meg a Dunamedence változatos tájszerkezetének, jellegzetes táji adottságainak védelmét, ezek megőrzését. Tisztelt Országgyűlés! Miközben az előbb említett munkálatok folytak, megindult a ma elénk került és itt most tárgyalásra került országgyűlési határozat előkészítése is. Mi ezt a minisztériumunk részéről rendkívül pozitívan értékeljük, hiszen erősítést és támogatást nyújtott eddigi tevékenységünkhöz, és megerősít bennünket a további lépések helyességében. Az orsz ággyűlési határozattervezet első pontja azonban, amely felkéri a Kormányt, hogy az érintett országok kormányainál kezdeményezze egy átfogó környezetvédelmi Dunaegyezmény megalkotását, olyan értelemben már teljesült, hogy a kormányszakértői állásfoglalás t ulajdonképpen megszületett erről, és a munka továbbfolytatására vonatkozóan is egyértelmű. Ezért azt javasoljuk, hogy ezt a pontot a tisztelt Országgyűlés azzal a módosítással fogadja el, hogy a Kormány a dunai országok kormányaival az 1991. február 1213i budapesti tárgybani tanácskozás eredményeit figyelembe véve folytassa tovább a tárgyalásokat. Szeretném kiemelni azt is, hogy a határozati javaslat azon pontjaival, amelyek közös nemzeti parkok vagy tájvédelmi körzetek létrehozására vonatkoznak, nemcsak messzemenően egyetértünk, hanem ennek érdekében a megalapozó munkát és a nemzetközi tárgyalásokat is megkezdtük. Szükségesnek tartjuk ugyanakkor a tervezett nemzeti parkok, illetve a tájvédelmi körzetek területének előzetes, komplex környezeti állapotfelmé rését. Ennek alapján vizsgálnunk kell a termelési tevékenységek környezeti kockázatát, a már bekövetkezett szennyezések környezeti hatását, és el kell készítenünk az érintett országok illetékes szerveivel együtt a környezeti kockázatok csökkentésének és a szennyezések szanálásának programját is. A védetté nyilvánítás kérdésében tehát felelősen kívánunk cselekedni, és itt fontosnak tartanám megjegyezni, hogy javaslatainkat, kezdeményezéseinket Európa csak akkor veszi komolyan, ha meglévő védett területeink i ntenzív fejlesztését tovább folytatjuk, erőteljesebbé tesszük. A tervezett országgyűlési határozat e kérdésekben is iránymutatást ad, amelyet az érintett országok illetékes szerveivel megkezdett és folytatandó tárgyalásokon messzemenően követni kívánunk.
