Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
1077 egyebekkel próbálta végül is mégiscsak behozni az életviszonyok szabályozása, illetőleg a jurisdictio során ezeket a jogszabályi tervezeteket – ha úgy tetszik , vagy a jogszabálytervezet egyes passzusait. Ha visszagondo lunk arra, hogy mely államok hol tartanak, akkor tulajdonképpen, bizonyos értelemben úgy is megfogalmazható: mióta van Polgári Törvénykönyvünk? Gondoljunk arra, hogy az osztrák polgári törvénykönyv 1811ben született. Vagy Napóleon, két csata között áttanu lmányozva a római jogot, részben maga diktálta, mondta tollba a francia polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Ehhez képest, ugye, nagyon szerények az előmeneteleink. Én azt gondolom, miután nélkülözhetetlen, hogy a törvénykönyvet valamilyen módon módo sítsuk, mert az egyéb jogszabályok ezt szükségessé teszik – gondoljunk az igazságügyminiszter úr által is említett koncessziós törvényre – , akkor nem lesz abban a kérdésben vita, hogy ezt a törvénytervezetet elfogadjuk. Tudom, hogy olcsó vigasz lehet, de mégis, arra kell hivatkoznom, ha van is olyan rendelkezése vagy lesz olyan rendelkezése ennek, amely nem minden tekintetben tökéletes, majd jön az új polgári törvénykönyv, az általános kodifikáció, és akkor esetleg a helyére lehet tenni abban azt a kérdést is, amelyről az derül ki az élet során, alkalmazása során, hogy esetleg nem megfelelő minden vonatkozásban. Ugyancsak az igazságügyminiszter úr utalt rá, hogy az alkotmánymódosítás folytán egyfajta alkotmányellenesség van, méghozzá mulasztásban megnyilvá nuló alkotmányellenesség, amit tulajdonképpen csak ennek a törvénytervezetnek az elfogadásával tudunk tisztába tenni. Mondom mindjárt, hogy sajnos – és ez egy ideális elvárás lenne – nincsen tulajdonképpen meg a törvényalkotás belső összhangja. Ennek tulaj donítható az, hogy amíg például az állami tulajdon vonatkozásában megfelelőképpen, már a koncessziós törvénytervezetre is figyelemmel, rendezi a javaslat az állami tulajdon sorsát, addig például nem tud mit kezdeni a szövetkezeti tulajdonnal – mert nincs m ég a láthatáron, nem került még a Kormány által előterjesztésre a szövetkezetekre vonatkozó törvény. Mindezeken túlmenően, én két témában szeretnék még konkrétan olyan gondolatokat fölvetni, amelyek megítélésem szerint hiányosságai a törvé nytervezetnek. Az egyik az a törvénytervezet 15. § (2) bekezdésére vonatkozik. Nevezetesen arról van szó, hogy az állam javára való marasztalás intézményét – ahelyett, hogy gyökerestől kitépné a mai magyar jogrendszerből – áramvonalasítja, megfésüli és tul ajdonképpen bennehagyja, amikor azt mondja – engedjék meg, hogy szó szerint idézzem a Ptk. 234. § (4) bekezdésének a kifejezését – , hogy a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköző szerződés… Amikor erről beszél, a jövőben a jó erkölcsbe ütközőnek mondja ezt, illetve javasolja és érintetlenül hagyja. Megítélésem szerint ezt a jogintézményt úgy, ahogy van, egy az egyben itt lett volna az alkalom, hogy kiiktassuk a magyar jogrendből, a polgári törvénykönyvből. Ez ugyanis a szer ződéskötési szabadsággal, de korábbi jogi hagyományainkkal, jogalkotásunkkal is teljesen ellentétes intézmény. Orosz mintára került be a polgári törvénykönyvbe, és lényegében egy durva állami beavatkozást jelent a szerződő felek jogviszonyába. Megítélésem szerint büntetőjogi kategóriát, kvázi egy elkobzást alkalmaz és honosít meg, amikor azt mondja, hogy az ügyész indítványára ilyen, olyan, amolyan tiltott ügyletnél az állam javára való marasztalásnak van helye. Hogy mit jelent az állam javára való maraszta lás, kérem szépen, erre mondok egy példát, amit bizonyosan mindenki ért. Egy főbérleti lakásért, ha valaki lelépési díjat akart fizetni, és a hatóság tudomására jutott, akkor ezt az összeget az állam javára ítélték meg. Megítélésem szerint tehát ennek az i ntézménynek nincsen keresnivalója a Polgári Törvénykönyvben, és álláspontom szerint itt lett volna az ideje, hogy ezt innen végérvényesen töröljük. Én a magam részéről módosító javaslatot terjesztettem elő, remélem, a tisztelt képviselőtársaim körében megh allgatásra kerül, és annak megfelelően fognak Önök dönteni, illetve számomra kedvezően.
