Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
1042 vontatott. A feladatok ellátására alkalmas vezetők csak kevés helyen kaptak lehetőséget. A változást igénylők és az azt végezni akarók egyaránt a munka törvénykönyve egyes kötelmeinek nehézkességére hivatkoznak. Ebből ere dően úgy tűnik, hogy a munkajogi szabályozási rendszer, a gazdasági szerkezet, a társadalmi berendezkedés változásai miatt nem felelhet meg az elvárásoknak. A szabályozás egyik fontos területe a munkaviszony megszüntetésének kérdése és rendezése. A munkavi szony kötetlen megszüntetési módja a felek közös megegyezésén alapulhat a jelenlegi munkaköri szabályozás szerint. A munkáltatónak a szabályozás nem ad lehetőséget a munkaviszony egyoldalú, kötetlen, tehát indoklás nélküli megszüntetésére. A megváltozott g azdasági, társadalmi környezet feltétlenül igényli, hogy a munkáltató részére a jog biztosítson lehetőséget egy teljesen kötetlen munkaviszony megszüntetésére is. Természetes, hogy a munkavállaló kötetlen felmentési jogának biztosítása együtt kell, hogy já rjon valamilyen ellentételezéssel a dolgozói oldalon. A dolgozói érdek védelmének jogi biztosítása nélkül a szabályozás diktatórikus lenne, visszaélésre adna lehetőséget. Kiszolgáltatottá tenné a munkavállalókat. A kötetlen felmentés jogának biztosítása me llett a munkavállalót ez esetben egy jelentősebb összegű végkielégítés fizetésére kellene kötelezni. Ez a szabályozás mindkét fél érdekeit szolgálná. A munkáltatónak lehetőséget adna az úgynevezett érdekmúláson alapuló kötetlen munkaviszony megszüntetésére , a munkavállalónak viszont a végkielégítés időt biztosít az elhelyezkedésre, egzisztenciális gondjai megoldására. A munkaviszony kötetlen megszüntetésének végkielégítés nélküli biztosítása a munkavállalók teljes létbizonytalanságát és kiszolgáltatottságát eredményezné, ami nyilvánvalóan minden demokratikus berendezkedéssel és szabályozással ellentétes. A kötetlen felmentési rendszer igénye a különböző munkavállalói rétegek esetén eltérő súllyal jelentkezhet. A munkaerő megítélése egyes dolgozói csoportokat érintően másmás feladatot jelent. A munkavállaló tevékenységének teljesen konkrét és az értékelés megjelenítése a legnehezebb, éppen a vezetői munkakört betöltőknél. Ez egyrészt a vezetői tevékenység bonyolultságából adódik, másrészt abból, hogy a vezető i munkakör esetén a munka értékelésének lényeges eleme az elvárásoknak, igényeknek való megfelelés is. Azt a körülményt, hogy egy adott vezető esetében a kinevező több eredményt, magasabb színvonalú munkát vár, egy munkaügyi vita során igen nehéz feladat b izonyítani. A kötetlen felmentés rendszere biztosítaná ilyen esetekben is a munkáltatónak azt a lehetőséget, hogy számára megfelelő munkavállalót alkalmazzon. A végkielégítés fizetésének a kötelezettsége, annak helyes mértékű előírása esetén megítélésem sz erint olyan féket jelentene, ami a munkavállalói érdeket is figyelembe veszi. Nyilvánvalóan a kötött és kötetlen felmentési rendszer közül a munkáltató a kötetlen megszüntetéshez kapcsolt anyagi következmények miatt csak azokban az esetekben választja a kö tetlen megszüntetési módot, ha előre látható a munkaviszony felmondással való, tehát kötött módon történő megszüntetésének a sikertelensége. A munkavállalói érdek végkielégítés biztosításával történő megjelenítése része minden korszerű munkajogi szabályozá snak. A fejlettebb gazdasági berendezkedésű, demokratikus elveket érvényesítő jogrendszerekben is a végkielégítés kapcsolódik a munkaviszony foglalkoztatáskötetlen megszüntetéséhez. A hatályos szabályozás kereteiben a munkaviszony kötetlen megszüntetéséne k a szabályai a Munka Törvénykönyv 3. rész, a Munkaviszony fejezetébe illeszthető, és ez esetben természetesen minden munkavállalói csoport esetében alkalmazható. Elképzelhető azonban az a megoldás is, hogy csak a vezető állásúak esetén biztosítson a jog e gy ilyen lehetőséget a Munka Törvénykönyv 6. részében foglalt szabályok megfelelő kiegészítésére. Amennyiben a törvénymódosítást a Parlament napirendre tűzi, úgy erről lehet vitát nyitni és dönteni. Sürgősséget nem kértem, a téma fontosságára tekintettel a besorolásról a házbizottság döntését tiszteletben tartom.
