Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. tárca nélküli miniszter:
100 Magyarországon jelen van, mind a gazdasági, mind a társadalmi életünkben, azt hiszem, nemcsak a cigányságot sújtja, hanem a társadalomnak sokkal szélesebb rétegeire nehezedik. Mindebből természetesen nem kívánok olyan következtetést levonni, hogy ez kisebbítené a cigányság gondjait, problémáit, de azt gondolom, hogy akkor, amikor erről szólunk, feltétlenül ilyen összefüggésben is látnunk kell a kérdést, mert csak és kizárólag a cigányság problematikájaként megfogalmazni ezt a helyzetet, ami Magyarországon adott, azt hiszem, túlzó lenne. Mindezekre csupán azért utaltam, hogy kicsit árnyaltabban közelítsünk, és ne ilyen sarkítottan adott esetben a kérdéshez. Tökéletesen egyetértek a képviselőnővel azon kijelentését illetően, miszerint a polgári Magyarország nem teremthető meg anélkül, hogy a cigányság ne polgárosodna. Éppen ezt kívánta a Kormány a programban megfogalmazni akkor, amikor célként tűzte ki az elmaradott cigányság fölzár kózását, fölzárkóztatását, hangsúlyozva azt, hogy ez rövid idő alatt nem valósítható meg. Hogy is lehetne megvalósítani a nem több évtizedes, hanem több évszázados elmaradottságát a cigányságnak? Az pedig, hogy ennek a kérdésnek a megfogalmazására alig töb b, mint hat hónap eltelte után ilyen sarkosan kerül sor, azt gondolom, naivitás. Természetesen akkor, amikor a cigányság elmaradottságának kérdéséről szólunk, engedjék meg, hogy nem mentségképpen és nem a Kormány fölmentése érdekében, de utaljak azon tényr e, hogy az Európa Tanács tagországaitól beszerzett információim szerint, amely országokban az előbb említett gazdasági szociális színvonal lényegesen magasabb, mint a miénk, bizony a cigányság vonatkozásában nagyon sok tekintetben sokkal rosszabb a helyzet . Hangsúlyozom: ezt nem mentségképpen mondom, hanem magyarázatképpen, csupán az előbb említett árnyaltabb megközelítés érdekében. Ami a konkrét kérdéseket illeti: A kormányprogram – tényként vetődik fel – három mondatban intézi el a cigányság kérdését. Ez messze nem így van, el kell olvasni a kormányprogramot. Több helyen, több vonatkozásban beszél a cigányságról, érzékeltetve azt a tény, hogy a társadalmi, politikai, gazdasági rendszernek számos szférájában merül fel számos olyan konkrét kérdés, amely a ci gánysággal kapcsolatos. Ezen túlmenően behatóan foglalkozik a kormányprogram a kisebbséggel is, és azt hiszem, nem vitathatjuk, ha kisebbségről beszélünk, akkor itt a cigányságról is szó van. Ami a konkrét eddigi megvalósított feladatokat illeti a Kormány részéről: szabadjon utalni a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a cigányság oktatására vonatkozó tervezetére, amely konkrétan elkészült tervezet, és legjobb ismereteim szerint ez a tervezet megküldésre került a legfontosabb cigány szervezetek részér e véleményezésre. Sajnos ezektől a szervezetektől a véleményeket részben még nem kaptuk vissza, vagy ha kaptunk is véleményeket, nagyon az általánosság szintjén mozgó megközelítésben. Annak az oktatási programnak a konkrét elemeit képezi, mindenekelőtt egy új szemlélet kialakítása a cigány tanulók oktatásában, így speciális tantervek elkészítése, az eddigieknél lényegesen rugalmasabb és hatékonyabb tanítási módszerek alkalmazása, továbbá a cigány kultúra értékeinek beépítése az oktatásba és a cigány nyelv a lkalmazása. Ugyanezen tervezet nagyon konkrétan és rövid távon is megvalósítható módon foglalkozik egy országos beiskolázású cigány középiskola és ehhez kapcsolódó kollégium beindításával és az ehhez kapcsolódó ösztöndíjrendszer megteremtésével, valamint a felemelt összegű normatív támogatási rendszer kidolgozásával. Ezt azért hangsúlyoztam ilyen részletezően és elemzően, mert szeretném, ha a maga konkrétságában volna világos ez a szaktárca által elkészített oktatási szervezet. De ugyanilyen konkrét részere dményekre utalhatok a Munkaügyi Minisztérium vonatkozásában, amely a cigány szervezetek bevonásával folytat előkészítő munkálatokat a cigányság foglalkoztatásával kapcsolatosan. A második kérdés: miért késik az általános ombudsmanról és a kisebbségi ombuds manról szóló törvénytervezet? Szabadjon utalnom arra, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvénytervezetet az Igazságügyi Minisztérium ez év október elején 779es számmal benyújtotta a Parlamentnek. Ez a törvénytervezet tehát elkészü lt, feltehetőleg itt valamiféle tévedésről van szó.
