Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Interpellációk: - KÁDÁR PÉTER (SZDSZ)
893 Interpelláció: Kádár Péter (SZDSZ) és dr. Pásztor Gyula (KFgP) – a pénzügyminiszterhez, a földművelésügyi mini szterhez és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszteréhez – "Az állattenyésztők ellehetetlenülése" címmel KÁDÁR PÉTER (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! Ha a mai Magyarországon élne Rev Tevje, a kö zismert musical tejesembere, akkor biztosan nem a gazdaságról, a holnapi jómódról szőne terveket. Sokkal inkább arról mondana dalt, milyen boldog lenne, hogyha egyáltalán eladhatná a tejét, méghozzá tisztességes piaci áron, ha holnap is tisztes szegénységb en élhetne. Igen, tisztelt Hölgyeim és Uraim, Önök bizonyára jól tudják, hogy a magyar mezőgazdaság padlóra került. Amint arra számos képviselőtársunk korábbi interpellációiban is rámutatott, legutóbb Szűrös Mátyás és Gaál Antal. Az energiaszolgáltatási dí jak emelkedése, az aszálykár, a műtrágya- és takarmányárak higanymozgása eleve megterhelik a ma még mindig állattenyésztéssel, tejtermeléssel foglalkozókat. Mindezt az a körülmény súlyosbítja, hogy a hús- és tejipari felvásárlók kartellekbe tömörülve leszo rítják a felvásárlási árakat, ha egyáltalán átveszik a lábasjószágot, a tejet. Békés megyében például mintegy 65 ezer sertés vár eladásra, országosan mintegy 200 ezer. De nem biztat több jóval a szarvasmarha hizlalása, a baromfinevelés, a tejtermelés helyz ete sem. Tisztelt Miniszter Urak! Tudjuk, hogy a lakossági terhek országszerte növekszenek. A békési mezőgazdasági termelők ellehetetlenülése azonban két ok miatt különösen aggasztó, és ezért szólunk megyei képviselőtársaink nevében. Hangsúlyozom, nemcsak a földművelésügyi minisztert, hanem a Pénzügyminisztériumot és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát is megszólítottuk ezzel az interpellációval. Egyrészt a délkeleti megye az ország éléskamrája volt eddig a maga 10%os termékmennyiségrészesed ésével. Hogy holnap is az lesze, lesze egyáltalán élés, vagy csak az üres kamra marad, az itt a kérdés. Másrészt, ha előbbi tény dacára, az itt élők átlagosan az ország legrosszabbul fizetett munkavállalói. Akik eddig soványka bérüket háztáji gazdálkodás sal próbálták kiegészíteni, azoknak most már erre sincs esélyük. Akik minden vagyonukat állattenyésztő kisvállalkozásba fektették, a teljes csőd szélére jutottak, vagy mondhatnánk stílszerűen: a tejes csőd szélére jutottak. Akik pedig valamelyik mezőgazdas ági nagyüzem ilyen ágazatában keresik a kenyerüket, azok okkal tarthatnak attól, hogy egyik napról a másikra elvesztik azt. Ráadásul, ha Magyarországon ma nehéz pénzt szerezni vállalkozásokra, ez még inkább igaz a mezőgazdasági célú hitelekre, hiszen azoko n a működő piacgazdaságokban is nagyobb a kockázat és magasabb a kamat. Tisztelt Kormánytagok! Mi a tényleges oka annak, hogy az állattenyésztési ágazat egyfajta embargóba került, az említett körülmények szorításába. A magyar termelők keleti külpiacainak s pontán beszűkülése, vagy valamilyen, általunk eleddig ismeretlen szereposztás a jövendő Európában. Milyen tárgyalások folytak erről az Európai Közösség országaival? Ha az előbbi, tehát a piacszűkülés az oka, vajon nem érhetőke el számukra ezek a hatalmas felvevő területek tőlünk keletre, mint például Ukrajna vagy Románia, gazdaságdiplomáciai eszközökkel, a kivitel még szorító kötöttségeinek a feloldásával, esetleg nyugati exportőrökkel való társulással. Nincsene lehetőség valamilyen intervenciós alap egys zeri mozgósítására? Ha létezik egyáltalán ilyen alap. Nem lehetnee védőárakat bevezetni az állattenyésztés átmeneti megsegítésére? Ha az utóbbi az embargó oka, vagyis a jövőbeli magyar szerepvállalás az egységesülő Európában, akkor nem kellenee a vidék p rofilváltási kényszerét tudatosítani és előkészíteni a gazdálkodók körében? Egy mondattal összegezve ezeket a kérdéseket: vane még szükség a békési s általában a magyar gazdaságokra, avagy énekeljene még a tejesember? Uraim, válaszukat feszült érdeklődés sel várjuk, s várják megyénk gazdálkodói. (Taps.)
