Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
889 Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem akartam két perccel megszakítani a vitának a menetét Salamon képviselő úr felszólalása után. Engem elgond olkodtatott az a hasonlat, amivel kezdte a beszédét. Mint emlékszünk, azt mondta, hogy a törvényjaslatról a diáknak és a tanárnak az esete jutott az eszébe. Szerintem ez egy nagyon szerencsétlen hasonlat, ugyanakkor nagyon jellemző. Ebben a példában a diák a választópolgár, aki próbál megfelelni a tanároknak, vagyis az Országgyűlés elvárásainak. (Taps az SZDSZ soraiban.) Én azt hiszem, ez a szemléletmód sugárzott abból az egész felszólalásból, amit Salamon úr felolvasott. Ebben elhangzott az a mondat, hogy nem a szabályokat kell a mi esendőségünkhöz igazítani, hanem az embereket kell megváltoztatni a szabályok által, fejezhetjük be a mondatot. Olvasta, ő esetleg tudja ellenőrizni, hogy mi is van leírva, én a mondatnak csak az első felét tudtam lejegyezni. Az t hiszem, hogy alapvetően félrevezeti saját magát mindaz a képviselő, aki úgy állítja be a választási törvény módosítását, hogy azáltal, hogy nincs magas törvényi limit, ezáltal kevesebben fognak szükségképpen elmenni, és így a törvény azt írná elő, hogy k evesen menjenek el. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Erről szó sincs. Az, hogy hányan mennek el, az előadásomban úgy szerepelt, nem attól függ, hogy mi van a törvényben. Ettől teljesen független a képviselői aktivitás, tucatjával lehet nem zetközi példákat felsorolni, ahol nincs limit, és sokan mennek el, ugyanígy a fordítottja, amely ritkább: van limit, de akkor is, a limit ellenére is kevesen mennek el, például Lengyelországban. Ezért nem tudom elfogadni a Kisgazdapárt érvelését sem, hogy ez a törvényjavaslat passzivitásra kényszerítené az embereket. Nincs szó róla, nem kényszeríti passzivitásra, hiszen nem fogják a 25% feletti embereket hazaküldeni, hogy Önök már létszámon felüliek, nem vehetnek részt a szavazáson. (Taps az SZDSZ padsoraib an.) Azok, akik így érvelnek, egy ilyen képet őriznek a fejükben, ami alapvetően tévedés, mint ahogy tévedés és számomra nem elfogadható, amit a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője elmondott, hogy itt az az alternatíva, hogy vagy engedményt teszünk, va gy meggyőzzük az embereket. Itt nem ez az alternatíva, tisztelt Füzessy Tibor, hanem az az alternatíva, hogy vagy tekintetbe vesszük a realitásokat, vagy nem. Én nem látok a jövőbe, és nem tudom bizonyosan, hogy kevesebben fognak részt venni a következő id őközi választásokon, mint az előzőekben, de azt gondolom, hogy a törvényhozóknak bizonyos értelemben – és ebben is vitatkozom Salamon Lászlóval – nem múltbeli eseményekre kell reagálniuk, ez a bíróság feladata, a törvényhozónak szükségképpen mindig az a fe ladata, hogy előre kalkuláljon, hogy megpróbálja áttekinteni az események leendő alakulását és ahhoz igazítani a törvényeket, hogy ezek a törvények szolgálják a polgárok érdekét. Nem a legitimitás absztrakt érdekeit, nem a pártok érdekeit, hanem a választó polgárok érdekeit. Azok, akik azt mondják, hogy Füzessy Tibor alkotmányos, az Alkotmány 70/A szakaszát idézte, nagyon nehezen tudnák megmagyarázni, hogy ezt hogy értették, hiszen nincs ebben az Országgyűlésben tudomásom szerint két képviselő, akit azonos s zavazattal választottak volna meg, ez nem okoz legitimációs problémát, mert attól, hogy különböző számban szavazzák meg, attól még nem lesz kisebb a legitimitása az egyes képviselőknek, és nem lesz különbség közöttük, ebben az esetben alkotmányellenes lenn e, ha Füzessy Tibornak igaza lenne, minden képviselői mandátum, hiszen nincs egyforma szavazattal az Országgyűlésbe bejuttatott képviselő. Azt hiszem, hogy Salamon László érvelése abban is torzít, hogy azt mondja: inkább legyen egykét képviselői hely üres en. Nem innen, ebből a teremből kell néznie, hanem a választókörzetből. És a választókörzetben az az egy képviselői hely a választókörzeti mandátumoknak a 100%a, és nem arról van szó, hogy 390 helyett csak 389en vannak, hanem arról, hogy annak a körzetne k vane képviselője vagy sem. És ha az a választás, hogy inkább ne legyen képviselője egy választási körzetnek, vagy inkább kevesebb szavazattal legyen, akkor én azt mondom, hogy inkább legyen a választókörzetben képviselő.
