Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Az Észak-atlanti Közgyűlés által a Magyar Országgyűlésnek felajánlott társult-tagság elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TABAJDI CSABA (MSZP)
873 Azonban az évtized végére felgyorsultak az események Európában, és 1990. november 25e és 30a között Londonban megtartott plenáris ülésükön újabb két konkrét célkitűzést fogalmaztak meg, melyek szeri nt a keleteurópai és középeurópai folyamatok felgyorsítása érdekében támogatni kívánják a sikeres parlamenti demokráciák működését egész Európában, és egy, egész Európára kiterjedő kollektív biztonsági rendszer kidolgozását szorgalmazzák. Ennek a célnak az elérése érdekében fölajánlották a Varsói Szerződés tagállamainak azon országai részére, ahol szabadon választott parlamentek jöttek létre, hogy társulttagként csatlakozzanak a közgyűléshez. Ez a lépés lehetővé teszi azt, hogy azokban az országokban, ah ol a parlamenti demokrácia kialakult, egy konkrét és szoros együttműködés jöjjön létre Európa nyugati felével. Ez az együttműködés létrehozhatja azt az Európát, amelyet valamennyien megálmodtunk, és ennek az Európának a létrehozásában aktívan részt vehetün k. A társulttagsági viszony egyfelől elismerése annak az útnak, amelyet ezek az országok megtettek, másfelől garanciát biztosít arra, hogy ezen az úton nyugodtan haladhatunk tovább. Éppen ezért a Magyar Köztársaság elsőrendű érdeke, hogy a többi európai s zervezethez hasonlóan – gondolok itt az Európa Tanácsra, az Európai Közösségre, a Nyugateurópai Unióra és így az Északatlanti Szövetségre is – ezen szervezetek parlamenti szervezeteivel szorosan együttműködhessen. Amennyiben elfogadjuk a társulttagságra való belépést, a társulttagságként való együttműködést, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy az Északatlanti Közgyűlés plenáris ülésein, bizottsági munkáin részt vegyünk, és Európában az országok közötti két- vagy többirányú információáramlásban aktívan részt vegyünk, és közvetve hatást gyakoroljunk az európai folyamatokra, beleértve a gazdasági, politikai, biztonsági és társadalmi folyamatokra. Éppen ezért arra gondoltunk, hogy a külügyi bizottság ezt a határozati javaslatot az Országgyűlés elé terjeszt i azzal a céllal, hogy az Országgyűlést felkérje, fogadja el a társulttagsági viszonyt. Így kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a kérdést támogassák, és fogadják el a társulttagsági viszonyt. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : K öszönöm. Megkérdezem dr. Salamon Lászlót, hogy az alkotmányügyi bizottság állíte előadót. Kérem. Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő é s igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam tájékoztatom az Országgyűlést a bizottság álláspontjáról. Az alkotmányügyi bizottság a külügyi bizottság országgyűlési határozati javaslatát egyhangúlag támogatja. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Tisztelt Országgyűlés! A határozati javaslat vitája következik. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni, részt venni a vitában. Megadom a szót Tabajdi Csaba képviselőnek, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Tabajdi Csaba (MSZP) TABAJ DI CSABA (MSZP) Tisztelt Ház! Az új magyar külpolitika irányainak meghatározásában, a Nyugathoz fűződő kapcsolatrendszer erősítésében újabb lépés lehet az Északatlanti Közgyűlés társulttagságának elfogadása. A közgyűléshez fűződő kapcsolati előzmények u tán ez fontos lépés, egyelőre azonban társulttagságról van szó, a mostani döntésünk ezért még nem jelent egyoldalú és végleges
