Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 28. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 14. napja - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ)
848 Tisztelt Há z! Akadnak egyéb problémák is. Például, hogy kell értelmezni az alábbi mondatot: 'A szolgálat biztosítja az általános egészségvizsgálatot és tanácsadást" – a törvényjavaslat 5. § (2) bekezdése. Sokat törtük a fejünket azon, hogy vajon miért jár el hatóságk ént a szolgálat olyan abszolut hozzá nem tartozó ügyekben, mint például a regionális és az általános városrendezési tervek jóváhagyása. A városrendezési terv jóváhagyása kizárólagosan csak az illetékes önkormányzat feladata lehet, ebbe belszólni csak rendk ívüli, különleges esetekben szabadna, úgy mint indokolt építési, műszaki, környezet- és tájvédelmi vagy műemléki szempontból, de semmi esetre sem lehet megadni a korlátlan beleszólás lehetőségét gumiparagrafusokkal tiszti főorvosi szolgálatnak. A javaslat kötelezni kívánja továbbá az önkormányzatokat, hogy adjanak tanácskozási jogot a tiszti főorvosnak. Úgy gondolom, ha az önkormányzatok konzultálni kívánnak a szolgálattal, azt bármikor megtehetik, ha akarnak, törvény nélkül is élhetnek a lehetőséggel, és m eghívhatják üléseikre a tiszti főorvost. Ez a pont tehát feleslegesen szabályoz. Tisztelt Ház! Ma már fehér hollónak számít az olyan törvényjavaslat, amelynek benyújtása után hetekkel később nem kapunk a Kormány részéről pontosítást. Így van ez ezzel a tör vényjavaslattal is. Ez a képviselők számára rengeteg felesleges munkát ad, és megnehezíti a felkészülést a parlamenti tárgyaláshoz. Az eredeti, mármár módosító javaslat szerint a megyei tiszti főorvosokat az országos tiszti főorvos javaslata alapján a nép jóléti miniszter nevezi ki, míg a városi tiszti főorvosokat a megyei tiszti főorvos javaslata alapján az országos tiszti főorvos. A kinevezéshez be kellett volna szerezni a köztársasági megbízott egyetértését. Ezt a pontosítást törli a javaslatból, de vele együtt törli az illetékes önkormányzat javaslattételi jogát. Úgy véljük, a tiszti főorvos személyének a kiválasztásához két szempont jöhet számításba. Az egyik szempont a szakmai felkészültség. Ezt elbírálni képes a felettes tiszti főorvos és a népjóléti miniszter, amit a javaslat megnyugtatóan rendez. A másik szempont az, hogy képese együtt dolgozni az illetékes önkormányzatokkal. Erre javaslatot tenni az önkormányzatok dolga. Itt kívánom felhívni a figyelmet az összes, minisztériumban dolgozó, törvényt előkészítő szakembernek, hogy az önkormányzati törvény óta léteznek Magyarországon megyei jogú városok, és a törvényjavaslatokat szerencsés lenne ennek figyelembevételével megalkotni. Például a megyei tiszti főorvos kinevezéséhez nemcsak a megyei közgyűlés , hanem a tiszti főorvos irányítása alá tartozó megyei jogú város vagy városok önkormányzatának a véleményét is ki kell kérni. Nem értjük a köztársasági megbízott szerepét a városi intézetek illetékességi területének a kijelölése ügyében. Véleményünk szeri nt ezt a székhelyváros képviselőtestülete és a megyei önkormányzat véleménye alapján állapíthatná meg a miniszter. Mindenesetre örülök a kormányzat önmérsékletének, melylyel az eredeti javaslatban szereplő, a városi és megyei tiszti főorvosok kinevezésével szembeni vétójogát a köztársasági megbízottnak visszavonta. Végül engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet egy alkotmányos jogot sértő passzusra. A 10. § (2) bekezdése lehetővé teszi a szolgálat emberei számára a bármely lakásba való belépést, és az ellen őrzött lakosnak ezt tűrni kötelessége, az ellenőrzéshez szükséges anyagokat, eszközt és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére kell bocsátania. A javaslat szerzőjének jogi érzékenységét mutatja, számunkra tökéletes garanciának mutat kozik az a lehetőség, hogy az ellenőrzöttnek a nyilatkozata jegyzőkönyvben szerepelhet. Úgy véljük, magánlakásba belépni a lakás bérlőjének vagy tulajdonosának az engedélye nélkül csak bírósági döntés alapján legyen jogosult a szolgálat. Nincs szükség arra , hogy különleges jogokat adjunk bármely államigazgatási szervnek a polgárok szabadságjogaival szemben. Összefoglalva az elmondottakat: elhibázottnak tartjuk a koncepciót a két különböző egészségügyi feladatkör összevonása miatt. A szolgálat túlzott jogkör öket élvez az egészségügy más területein az önkormányzatok és a polgárok szabadsága kárára. Az elmondottak miatt örülnénk, ha a miniszter úr visszavonná átdolgozásra a törvényjavaslatot, bár ebben természetesen nem reménykedünk. Ezért
