Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
85 TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vona Ferenc képviselőtársammal az MDF részéről elsőként adtunk be módosító indítványt a személyi jövedelemadó darázsfé szkéhez, a 37. §hoz, amely az adótáblát tartalmazza. Módosító indítványunkat azért terjesztjük elő, mert a Magyar Demokrata Fórum is szívén viseli a szegények, az alacsony jövedelműek sorsát. Tegnap Katona Béla beszélt róluk, és ecsetelte az ő körülményei ket. A módosító javaslatoknak az a lényege – 1026os, illetőleg 1027es számmal jelentek meg – , hogy a minimálbér, amelyet a munkaügyi miniszter – 1/1990. IX. 14. §, illetőleg módosítása december 1jével – 5800 forintban állapított meg, ne essék jövedelema dó alá. Van olyan szociális juttatás, amely a gondozottak közül a minimál munkabért jelöli meg gondozási díjként, és ez adómentes. Teljesen igazságtalannak tartjuk azt, hogyha valaki otthon szeretteit ápolja például, ugyanakkora jövedelmet kap, mint az, ak i reggel munkába megy, dolgozik, utazik, ruhát koptat stb. Éppen ezért a társadalmi igazságosság szempontjából feltétlenül szükségesnek tartjuk azt, hogy a minimálbér ne adózzon, s ezért az 55 ezer forintos adómentes sávot óhajtjuk 70 ezer forintra felemel ni. Ez természetsen végighullámzik az egész adótáblán, és így ez 8,6 milliárd forintos adókiesést jelent. Ennek ellenére nem építhettünk be – és ennek inkább politikai okai vannak – az adótáblán emelést. Úgy érezzük, hogy ez az összeg elviselhető, és a kor mányzat részéről is olyan megnyilvánulások voltak, hogy ez még elviselhető adókieséssel jár. A gazdasági bizottság nem érdemben, de tárgyalta a módosító javaslatunkat, és 15, 0, 2 szavazat arányában pozitívan értékelte. A másik, az 1027es számú módosító j avaslat a nyugdíjasokkal foglalkozik. Nagyon sokszor foglalkozott már ez a Ház a nyugdíjasokkal, és a nyugdíjasoknak a sanyarú sorsát igazán a lelkén viseli. Itt is adóalapemelésről lenne szó, azaz a 108 ezer forint helyett azt javasoljuk, hogy 130 ezer fo rint legyen az az összeg, ami után a nyugdíjasnak nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Ez elsősorban a rokkantnyugdíjasokat érinti, akik eleve – mivel nem volt akkora szolgálati idejük – alacsonyabb nyugdíjkategóriába esnek általában, és rákényszerülne k arra, hogy elmenjenek dolgozni. A 130 ezer forint úgy jött ki, hogy a minimál nyugdíjnak és a minimál munkabérnek a tizenkét havi összegét összeadtuk, kerekítettük, és ez az összeg a 130 ezer forint. Kérném tisztelettel a kormányzatot és az Országgyűlé st, támogassa módosító indítványunkat. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Békesi László, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP) BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a személyi jövedelemadó törvényjavaslathoz benyújtott számos módosító indítvány közül minden bizonnyal a legnagyobb érdeklődésre azok tarthatnak számot, amelyek megkísérlik az 1991es bérinflációhoz igazítani a személyi jövedelemadó tábláját, és olya n korrekciókat ajánlanak, amelyek ennek a bérinflációnak és az adóterhelésnek a növekedését vagy megszünteti, vagy minimumra csökkenteni szándékozzák. Ilyen a mi alapvető javaslatunk is, amelyet 1057es szám alatt nyújtottunk be a tisztelt Háznak. Röviden erről szeretnék néhány magyarázó és indokoló mondatot szólni Önök előtt. Meggyőződésem, hogy miközben általános volt az egyetértés pártok, szakemberek és a kormányzat között, hogy sok oknál fogva – amelyekre most nem térnék ki, hiszen az általános vitában ezeket elemeztük – nincs lehetőség 1991ben az adórendszer gyökeres átalakítására, így a személyi jövedelemadón belüli rendszerbeli változtatás végrehajtására, noha mindannyiunknak, és azt gondolom, szakembereknek és laikusoknak egyaránt bőségesen van elké pzelésük erről. Ezt majd 1992re lehet tisztességesen előkészíteni. De abban a kormányzaton kívül általános volt az egyetértés, hogy egy harminc százalékot megközelítő bérinfláció esetében, s közgazdaságilag nem
