Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 28. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 14. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PAPP SÁNDOR, DR. (MDF)
817 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tehát megkezdjük a napirendi pontok tárgyalását. Soron következik a h elyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, a képviselő hölgyeket és urakat, kíváne valaki a vitában felszólalni. Első felszólaló dr. Papp Sándor képviselő úr. Őt illeti a szó. Felszólaló: Dr. Papp Sándor (MDF) PAPP SÁNDOR, DR. (MDF) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati kerettörvény 8. §ának (1) bekezdése az ö nkormányzati feladatok között megjelöli az épített és természeti környezet védelmét, mint egyre fontosabbá váló tevékenységet. Az előttünk fekvő 981es számú törvényjavaslat ezeket a feladatokat az önkormányzati képviselőtestület és a polgármester számára a VI. fejezetben részletezi. Ebből kitűnik, hogy a törvényjavaslat az elmúlt évekhez képest előrelépést jelent, ám a szöveg olvasása közben egyértelművé válik, hogy a három természeti szférát: talaj, víz, levegő egységesen kezelő integrált szemléletű körny ezetpolitika kialakításához még további lépéseket kell tenni. Legyen szabad erre egy példát idéznem. A 88. § (2) bekezdésének c) pontja a polgármester feladat, illetve hatáskörét tekintve a következőket tartalmazza – idézek – : "a légszennyezést okozó szol gáltató tevékenységet ellátó helyhez kötött létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozók használatára kötelezése, a tevékenységének időleges korlátozása vagy felfüggesztése" – eddig az idézet. Ennek kapcsán, miként más esetekben is, feltehető a kérdés, hogy a polgármester ugyanilyen feladat- és hatáskörrel a szóban forgó létesítmények víz, illetve talajszennyezést okozó tevékenységével összefüggésben miért nem rendelkezhet. Vizsgálatra szorulna az is, hogy miért kiválasztott ebből a szempontból a szolg áltató létesítménye, közöttük is a helyhezkötöttek státusa. Csak feltételezhetjük, hogy ily módon például az elöregedett, füstöt okádó járműpark ebből a szempontból nem tartozik a polgármester vagy a testület hatáskörébe. További kérdés lehet, hogy a hatás kör miért nem terjed ki a termelő létesítményekre is. Lehet, hogy korábban kialakult mechanizmusok továbbélését érhetjük tetten a törvényjavaslat ezen pontjában, amelynek megalapozását a termelés mítosza elv tette lehetővé. Ez abból indult ki, hogy a terme lő tevékenység mindenek feletti és a termelő létesítmények valamennyien egyetlen nagy tulajdonos, az állam birtokát képezik, és környezeti konfliktusok esetén kényelmes helyzetet teremt, ha az asztal túlsó és innenső oldalán egyképpen mi ülünk. A szolgálta tó tevékenységet ellátó létesítmények zaj- és légszennyezésével összefüggő feladatokat a korábbi jogszabályok szerint a centrálisan szervezett környezetvédelmi hatóság, a környezetvédelmi felügyelőség látta el az ipari üzemekre vonatkozó ugyanilyen feladat okkal együtt. Vannak vélemények, amelyek szerint ezt az egységes hatósági feladatkört megosztani nem lenne célszerű, hiszen a feltételekkel a környezetvédelmi felügyelőségek rendelkeznek, míg a helyi önkormányzatoknál a feladatellátás szakmai, pénzügyi és szervezeti eszközeit külön meg kell teremteni. A kérdés eldöntését tekintve azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy ez a szerkezet objektív és szubjektív okokból eredően az elmúlt években nem volt eléggé hatékony ahhoz, hogy környezetünk állapotának fo kozódó romlását megakadályozza. Működése a szennyezéskibocsátó önbevallásán alapult, és minthogy egyegy környezetvédelmi felügyelőség kéthárom megye szennyezésforrásainál végzett ellenőrző vizsgálatokat, ez a mód időben folyamatos ellenőrző tevékenységet nem tett lehetővé. A települések mint a szennyező anyagok hatásának közvetlen elviselői nyilvánvalóan sokkal erősebben érdekeltek a rendszeres, folyamatos ellenőrzésben, ami a feladatgyakorlás ellenőrzése szempontjából elsőrendűen fontos.
