Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
82 Három okkal támasztom ezt alá. Először: az egyesületek ma még nem rendelkezhetnek a sportpályák felett. Má sodszor: teljesen kiszolgáltatott, egyoldalúan függésben vannak a helyi vállalatoktól, szövetkezetektől, vagy más szervek döntéseitől. Harmadszor: néhány nagyobb sportlétesítmény működtetését, vagy rangosabb nemzetközi versenyek részvételi fedezetét leszám ítva semmilyen garanciával nem rendelkeznek tevékenységük folytatására. A magyar sport a zűrzavaros, rendezetlen tulajdoni állapotok miatt nemhogy nemzetközi rangját megillető, de minimális működési biztonságot nyújtó pénzügyi rendszert sem mondhat magáéna k. A költségvetési anyagok azt bizonyítják, és a tárgyalások is azt bizonyították, hogy mint az elmúlt négy évtizedben, úgy az 1991es évben sem számíthatunk ezen a téren jelentős változásra. Ez a tény pedig kijelöli a sport viszonyát az adótörvényekhez. P ontosabban fogalmazva: az adótörvényeknek kell viszonyulniuk ehhez a tényhez, bármennyire is paradox ez a kijelentés. Ha ugyanis egyelőre nem kívánjuk, vagy nem tudjuk lehetővé tenni, hogy az egyesületek valóban önálló társadalmi szervezetekként működjenek , hiszen az önálló gazdálkodás alapjául szolgáló önálló tulajdonhoz nem juthatnak, akkor legalább a jelenlegi helyzetet kell fenntartani. Ha tehát most nem adunk címzett pénzt vagy tulajdont, akkor fenn kell tartani a működés egyetlen lehetséges formáját, a mintegy 90 százalékban helyi döntésre alapozott finanszírozást. Ez pedig nem más, mint a különféle adótörvényekben a helyi döntések könnyítésére megállapított kedvezmények köre. Ez volt a célja módosító javaslataimnak. Tisztelt Ház! A sport sehol a világ on nem önfinanszírozó, vagyis bevételeiből nem tudja kiadásait fedezni. Erre figyelmeztetett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Samaranch úr is Antall József miniszterelnök úrnál és Szabad György Házelnöknél tett látogatásakor. Az állam szerepe a legg azdagabb iparilag fejlett országokban is meghatározó, és nem elsősorban központi költségvetési támogatás útján, sokkal inkább a támogatás önkéntes döntésekre alapuló kedvezményezése révén. A mienknél gazdagabb országok sportja jórészt az állampolgárok és a helyi önkormányzatok önkéntes támogatására épül. Az Önök előtt fekvő törvénymódosító javaslatok is ezen gondolatok alapján fogalmazódtak meg. Arra irányulnak, hogy elfogadásukkal az Országgyűlés nyilvánítsa ki az ország sportjának átalakítására, a nagyon sok munkával, sok ötlettel és tudással megteremtett értékek megőrzésére irányuló szándékát. Ha valóban túl akarunk lépni az elmúlt évek sportpolitikáján, akkor az első teendők egyike ezen javaslataim elfogadása lehet. Tisztelt Országgyűlés! Azt a kérdést, hogy mindez – tehát a kedvezmények – mennyibe kerülnek az országnak, igen nehéz megválaszolni. Ha elhamarkodottan csak az állami adóbevételkiesést számszerűsítenénk, amely az állampolgárok és az önkormányzatok mai pénzügyi állapotát alapul véve maximum 30 0 millió forintra tehető, akkor a sport társadalmi jelentőségének csak egy szűk partrikuláris megközelítésében gondolkodnánk. Hiszen ki tudja számszerűsíteni sportolási lehetőségek révén javuló, erősödő társadalmi egészségi állapot előnyét és az abból szár mazó társadalmi többletet? Ki tudja megmondani, milyen pénzügyi terhet rónánk utódainkra azzal, ha meglévő értékeket veszni hagyva az újjáépítés terheit rájuk hagynánk? Ha a nemzet sorsának koordinátarendszerében jelöljük ki a sport helyét, akkor nyilvánv alóvan ez a kedvezményezés a legolcsóbb megoldás a jövőt illetően. Közismert tény, hogy a gazdasági szféra tartja el a magyar sport döntő részét. A sportklubok működéséhez, a sportlétesítmények fenntartásához nyújtott támogatásaik megszüntetése egyik hónap ról a másikra fel fogja számolni az egyesületek ezreinek létfeltételeit. A vállalkozási nyereségadótörvényhez tett módosító javaslatot a magyar gazdaság tulajdonviszonyaiban szándékolt nagyarányú változás indokolja. Hiszen csak e módosítással iktatható ki a gazdálkodók ellenérdekeltsége a sport helyi támogatásában. Tisztelt Országgyűlés! Távlatilag a sport önálló működését kell megteremteni. Ehhez az iskolai testnevelési sport révén edzett ifjúság, biztos anyagi alapokon létező polgárság, a helyi közösségi
