Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZILASY GYÖRGY (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HALÁSZ ISTVÁN (MDF)
744 Minden tiltó központi irányítású rendszerben, ahol a tulajdonnak nincs szere pe, senkinek nem tűnt föl, hogy mennyire antidemokratikus intézmény az építési tilalom. Évtizedekig tartották fenn egyes ingatlanokon teljesen indokolatlanul. A tanácsokat törvény kötelezte, hogy időről időre – úgymond – korszerűsítsék a rendezési terveket . Nemrég városomban, Szolnokon járt testvérvárosunk küldöttsége, és amikor az építési tilalmak felől érdeklődtem a polgármestertől, körülbelül ötször kellett megkérdezni, hogy náluk hogy állnak az építési tilalmakkal, mert nem értette ezt az intézményt, ne m értette a kérdést. És amikor elkezdte a válaszát, akkor jöttem rá, hogy miért nem érti. Azzal kezdte, hogy nálunk 1928 óta van érvényben a rendezési terv. Megdöbbentem. Szolnokon, mióta én ott vagyok, tíz éve, két általános rendezési terv készült és szám os részletes. Mindegyik teljesen fölösleges a mai változás után, meggyőződésem szerint. Tehát teljesen új szemléletre, új koncepcióra van szükség. Olaszországban hogy szabályozzák az építési tilalmakat? Nem úgy szabályozzák, hogy elrendelnek egy építési ti lalmat egy területre, hanem megengedik az építést, csak éppen helyi adóban, nagyon magas adóban vagy biztosítási díjtételekben állapítják meg a korlátozást, vagyis mindenkinek lehetősége van egy veszélyes üzem mellett lakóépületet építeni, de tudomásul kel l vennie, hogy amíg az épület fennáll, addig, teszem azt, tízszeres adót fizet. Ugyanez vonatkozik az engedély nélküli építésekre is. Nem kell agyonszabályozni. Meg kell engedni, akár engedély nélkül is építsen valaki, csak ne tudhassa le egyszeri 50 ezer forintos büntetéssel, hanem amíg az építmény fönnáll, addig akár tízszeres adót fizessen. Azt hiszem, hogy ezzel könnyebben lehetne szabályozni ezt a kérdést. Miért mondom mindezt el? Azért, mert meggyőződésem szerint nem tilalommal, hanem anyagi érdekelts éggel kell szabályozni. Tehát el kell dönteni – és ez koncepcionális kérdés – , hogy tiltani, vagy feltételekkel, de megengedni akarjuk az építést. Ha tiltani, akkor elég egy új építési törvényt hozni még ez évben, de nem most, módosítva az építési törvény egy paragrafusát, ha megengedni, akkor mint már utaltam rá, hogy a kötelező biztosítás rendszerén át a helyi adóig komplexen kell a kérdést kezelni. A második kérdéskör, amire utaltam az elején: az építésügyi hatósági feladatokat ki lássa el. Mint már mond tam, az önkormányzati törvény vállalkozói önkormányzatokat hozott létre, amelyek az állampolgárral szemben különösebb erőfeszítés nélkül képesek jogtalan előnyöket szerezni, ha saját maguknak kiadhatják az építési engedélyt. Ebből a szempontból lényegtelen , hogy a szomszéd településnek adom át az én ügyeimet, és én intézem az övéit, kéz kezet mos alapon, ismerjük, hogy idáig hogy működött ugyanez a rendszer. A demokrácia oltárán nem lehet föláldozni a szakszerűséget. Ha saját magát ellenőrzi egy szervezet, az előbbutóbb oda vezet, hogy a szakszerűséggel szemben a gazdaságosság "győz". Vannak olyan szabályok, amik műszaki normákat állapítanak meg: állékonyságot, hőszigetelést például. Amennyiben az önkormányzat pénzszűkében szenved, és mégis meg kellene épít eni egy szomszéd ingatlant, például az enyémet megvédő támfalat, gyanítom, hogy a szakszerűség vagy a törvényesség oltárán – úgymond – a gazdaságosság fel lesz áldozva. Az alkotmányügyi bizottságban a Belügyminisztérium vezetője a múltkori ülésen, ahol eld öntöttük, hogy általános vitára alkalmas ez a törvény, a következőt mondta szó szerint: az önkormányzat önmagát nem ellenőrizheti. Példaként megemlítette a tisztiorvosi decentralizált rendszert. Ezzel akarván indokolni egyes centrális szervezetek létjogosu ltságát. Nem említette meg ugyanakkor államtitkár úr az építési engedélyezési eljárást, érthető okból, mivel ez kilóg a sorból, és gyöngíti a megállapítását. Befejezésül, összefoglalva tehát mondanivalómat, megismétlem, hogy az építési tilalmak, rendezési tervek kérdéskörét nem ebben a törvényben kell hevenyészve megkísérelni megoldani.