Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
740 Ezt követően az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája kerül sorra. Amennyiben időnk engedi, folytatjuk a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat által ános vitáját. A napirendben jelzetteknek megfelelően, 14 és 16 óra között interpellációk és kérdések előterjesztésére kerül sor. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hat ásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Folytatjuk tehát a helyi önkormányzatok kérdéskörének vitáját. Szólásra következik Áder János a FIDESZ részéről. Felszólaló: Dr. Áder János (FIDESZ) ÁDER JÁNOS, DR. (FID ESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendhagyó törvényjavaslat vitájára készül a tisztelt Ház, amikor a helyi önkormányzatok és szerveik, a központi megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvény tárgyalását me gkezdi. E törvényjavaslatban ugyanis negyven törvény, illetve törvényerejű rendelet módosítását, valamint számos önálló rendelkezést indítványoz a Kormány. Felszólalásom következtetése az lesz, hogy a törvényjavaslat alkalmatlan az általános vitára. Miután azonban mind az önkormányzati, mind az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette a javaslatot, azt indítványozom majd a tisztelt Háznak, hogy a tervezetet ne bocsássa részletes vitára, vagy ne ebben a formájában bocsássa részletes v itára. Elsősorban kodifikációs szempontból mondom azt, hogy a törvényjavaslat alkalmatlan az általános és részletes vitára, és ilyen értelemben is kívánom az érveimet összeszedni. Ezek jórészt tézisszerűek lesznek, illetve néhány kérdést fogalmaznak meg ma jd. Az általános kritika előtt azonban úgy gondolom, mindenképpen el kell mondani: a Kormány visszaélt azzal a bizalommal, amit az önkormányzati törvény elfogadásakor a Parlamenttől kapott. Tavaly nyáron úgy került sor egy – pusztán jogszabályi kereteket b iztosító – önkormányzati törvény megalkotására, hogy a Kormány ígéretet tett arra: a választások napjáig az úgynevezett kapcsolódó törvényeket megalkotja. Ez a határidő többször módosult, majd amikor elkészült végre néhány törvényjavaslat, a Parlament a kö ltségvetési vita miatt nem tudta azokat napirendjére tűzni. A Kormány azonban nemcsak a határidő be nem tartása miatt élt vissza a Parlament bizalmával, hanem most is, amikor ilyen törvényjavaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé – ilyen színvonalú törvény javaslatot. Ha ugyanis a Parlament elfogadja a Kormány javaslatát, hogy egyszerre tárgyaljunk negyven törvény- és tvrmódosítást, akkor megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy súlyozzon fontos és kevésbé fontos kérdések között, és – talán ez a legfonto sabb – lehetetlenné teszi, hogy az egyszerű megítélésű, ám az önkormányzatok tájékozódása, munkája szempontjából fontos ügyekben is gyors döntés szülessen. Melyek azok az általános kodifikációs kifogások, amelyek szerintem nehezítik a parlamenti döntés meg születését?
