Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
713 mindösszesen ezek vannak. Tehát van itt egy aggályom, hogy esetleg megint nagyfokú pazarlás történik a szervezetekkel, a létszámmal, a b ürokráciával. És mivel a Szolidaritási Alap kérdésénél már olyan javaslat is előkerült ugye, hogy mindösszesen 2 %nak kell ennek lenni, másfél a munkaadónál, és fél százalék a munkavállalónál, de mi van akkor – ahogy az SZDSZes képviselőtársam említette – , hogyha a prognosztizáltnál magasabb lesz a munkanélküliség aránya: akkor egy progresszív deficitbe csap át az egész előirányzat. És az, hogy erre föl kell készülni. Ezt nem a pesszimizmus sugallja bennem, hanem az a keserű tapasztalat, hogy a negatív pr ognózisok általában mindig túlteljesülnek. Mindegy, hogy milyen okból, és soha nem lesz annyi munkahely, a privatizáció és a vállalkozások élénkítése soha nem fog annyi munkahelyet teremteni, mint amennyi a felesleges és leépítésre váró munkahelyek száma l esz. Hiszen a privatizáció önmagában magában rejti azt, hogy a munkaerő racionálisabb felhasználására fog sor kerülni. Ez az alap viszont, amit úgy hívunk, hogy Szolidaritási Alap, nemcsak a munkanélküli járadékot fedezné, hanem ez az előnyugdíjazást, a mu nkaerőképzéssel kapcsolatos utaztatási költségeit, valamint az egész közvetítését, és a munkába helyezést lebonyolító intézményrendszer fenntartásának és év közbeni bővítésének is fedezetet kell hogy nyújtson. Most, ha igazak azok a számítások, amik a mell ékletben szerepelnek, ebben, ha megnézzük a 9 milliárd többletet, a B táblázat alapján, 2 %os járulék esetén is, amit a kiegészítő változat tartalmaz, teljes egészében elviszi a 8 milliárdos alaphiány. Ez a 3/Bs táblázat. És itt márciustól kezdve számít a kifizetett bérek utáni 2 %os járulékbevétel. Amennyiben csak júliustól lesz az alapnak bevétele, akkor a táblázat számítása szerint máris 5 milliárd hiány keletkezik a 8 milliárdon felül, azaz összesen 13 milliárd lesz a hiány, amire rögtön, első pillan atban láthatjuk, hogy nem fog fedezetet nyújtani az általunk a költségvetési törvényben megszavazott 9 milliárd többlet. Tehát ha elfogadom a számításokat reálisnak, akkor a kiegészítő javaslat semmiképpen nem lehet helytálló. Mert vagy a 4 %os összes jár ulékra van szükség, vagy pedig már márciustól hatályba kell léptetni a járadékfizetési kötelezettségéet. Nem kívánom az ördögöt a falra festeni, de nagyon megfontolásra ajánlom ezeket a gondolatokat elsősorban a különböző módosítási javaslatokat beterjeszt ő képviselőtársaimnak, de a törvényjavaslatot előterjesztő tárcának is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Frajna Imre képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Frajna Imre (FIDESZ) FRAJNA IMRE (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1982ben amerikai társadalomtudósok egy nagy kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy az embereket érő tragédiáknak mekkora a stresszhatása. Ennek a kutatásnak az volt az eredménye, hogy a munkahelyről val ó elbocsátás stresszhatásánál pusztán a házastárs halála, illetve a börtönbüntetés jelent nagyobb lelki megterhelést az embereknek. Úgyhogy amiről most ebben a törvényjavaslatban döntünk, nemcsak gazdasági jelentősége miatt igen nagy, hanem az emberekre gy akorolt pszichés hatása miatt is. A másik része a gazdasági jelentősége ennek a törvénynek. A nagyarányú munkanélküliség időszakaiban elszenvedett jövedelemkiesések a modern gazdaság legnagyobb dokumentált vesztesé ge. Sokszorta nagyobb, mint a monopóliumokból adódó hibás működés, vagy a védővámokból és a kvótákból adódó veszteségek Okun törvénye szerint a nagyarányú munkanélküliség időszakai olyan időszakok, amelyekben a tényleges bruttó nemzeti termék alatta van a potenciális bruttó nemzeti terméknek. Ez alatt annyit kell értenünk, hogy a nagyarányú munkanélküliség, tehát az igénybe nem vett vagy meg nem termelt kibocsátás szintjéhez társul éppúgy, mint hogyha ugyanazt a mennyiségű terméket – házat, autót, élelmisze rt – az óceánba öntenénk.