Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - Az 1991. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
63 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az 1991. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. A Kormány előterjesztését az 1090es számon kapták meg képviselőtársaim, kiegészítve a tegnap sz étosztott mellékletekkel. Átadom a szót Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter úrnak, a napirend előadójának. Dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés ! A Kormány az Állami Vagyonügynökségről szóló 1990. évi VII. törvény 34. §ának előírásával összhangban a tisztelt Ház elé terjesztette az 1991. évi vagyonpolitikai irányelvek tervezetét. Az expozéban az irányelvek részletes és tételes ismertetése helyett csak a legfontosabb kérdésekre térek ki. 1. Bár a vagyonpolitikai irányelvek tartalmát, mozgásterét az idézett törvény meglehetősen szigorúan megszabja, a Kormány szükségesnek tartja, hogy ez a dokumentum az állam termelővagyona tekintetében hangsúlyt adj on néhány, a tulajdonpolitika egésze szempontjából alapvető fontosságú elvnek és szempontnak. Ilyenek mindenekelőtt: a privatizációs folyamat elsődleges célja, hogy a korábbi állami vagyon a tulajdonváltás eredményeként minél hatékonyabban működjék; hogy a tulajdonváltásnak a privatizáció, nem a reprivatizáció vagy az állami vagyon újraelosztása révén kell megvalósulnia; hogy a gazdaság tulajdonszerkezetének átalakítását piaci alapon szervezett, a piac törvényszerűségeit figyelembe vevő privatizációval kell megvalósítani, s ennek során a befektetők széles körének tulajdonszerzését elősegítő privatizációs módszer alkalmazására kell törekedni. Szükségszerűen felvetődik a kérdés, mit, hol, mennyit akar a Kormány privatizálni. Erre a kérdésre nehezen lehet telje s körű választ adni. Azt ugyan pontosan meg tudjuk mondani, hogy az előprivatizációs program keretében mely üzleteket kívánjuk valós, tartós tulajdonos kezébe adni. Arra vonatkozóan is tudunk nyilatkozni, hogy az úgynevezett aktív programok keretében 1991ben mintegy száz állami nagyvállalat privatizációját indítjuk meg. Csupán becsléseink vannak azonban arról, hogy a vállalatok által kezdeményezett, de elterjedt szóval "spontán" privatizáció milyen kört ölel fel az előttünk álló esztendőben. Bízunk abban, hogy a magyar privatizáció iránti nemzetközi pénzügyi érdeklődés fennmarad, a világgazdaságot a közelkeleti események nem billentik ki egyensúlyából, és a belföldi bizonytalanságok, nehézségek leküzdésére irányuló erőfeszítések eredményeket hoznak. Ez ese tben biztosak lehetünk abban, hogy a folyamat ez évi lendülete jövőre sem törik meg, és az ideihez hasonlóan, legalább kétszáz önprivatizációs tranzakció bonyolódhat le a magyar gazdaság egészében – mindenekelőtt a feldolgozóipari szektorban. A közeljövőbe n intézményesítésre és meghirdetésre kerülő új privatizáció – a vevői kezdeményezésű privatizáció, illetve a munkavállalói részvényvásárlási program – hatása és köre ma még nehezen számszerűsíthető. Várható átalakulását szintén a külföldi és belgazdasági f eltételek, a magyar gazdaság iránti bizalom határozza meg. Ma már kérdőjeles a föld tulajdonának sorsa, annak végleges rendezése is. Mindezeket figyelembe véve azt valószínűsíthetjük, hogy 1991ben a privatizációs folyamat mintegy 300400 magyar vállalatot érinthet 4500 milliárd forint értékben. Ez az állami termelő vagyon 20 százalék körüli hányadát képviseli, tehát mindenképpen igen komoly, a gazdaság egészére kiható átalakulás kiindulópontjává válhat a szállodaipari vállalatoktól az építőiparon keresztü l a gépgyártó nagyvállalatokig. Ha ehhez még hozzávesszük az előprivatizáció várható eredményeit, ami több száz, esetleg ezer üzletegységre terjed ki, akkor jelentős fejleményekről lehet a jövő év végén beszámolni. Egy körülményre azonban mindenképpen szer etném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Ahogy említettem, a privatizáció kizárólag akkor lesz képes a hatékonyság növelése, a
