Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 14. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 9. napja - Megemlékezés Demény Pál (MSZP) képviselő elhunytáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
576 évek számát is figyelembe vegyük, természetesen a már élvezett nyugdíjösszeg nagyságához viszonyított degresszív módon. A családi pótlékról szóló törvényjavaslat progresszívan, tehát a gyermekek számától függően kíván enyhíteni a családosok gondjain. A Kereszténydemokrat a Néppárt szociális elkötelezettségének megfelelően különösen üdvözöljük az egyedülálló gyermeknevelők kedvezményezettebb ellátását. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat mindehhez meg kívánja adni az anyagi alapokat , de úgy gondolom, a javaslat egyes rendelkezései utat mutathatnak egy korszerűbb társadalombiztosítási rendszer igen szükséges kialakításához is. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy mindezen javaslatok csak egy részét alkothatják a szükséges szoci ális intézkedéseknek, de abban a feltevésben kell elfogadnunk, hogy a gazdasági élet fellendítésére irányuló egyéb kormányintézkedések egykét év múlva remélhetőleg meg fogják hozni gyümölcsüket, amiből a most érintett társadalmi rétegek is bővebben fognak részesedni. Mindezen javaslatok részletei tekintetében a részletes vita során pártunk élni kíván a felszólalás jogával, anélkül azonban, hogy hosszadalmassággal vagy a már itt, a Házban elhangzott gondolatok ismételgetésével késleltetné a gyors határozath ozatalt. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, ne feledkezzenek meg arról, hogy idős emberek százezrei, gondokkal küzdő családapák és családanyák várják az Országgyűlés döntését, hogy az arra illetékes szervek és intézmények haladéktalanul hozzáláthassa nak a szóban forgó megemelt nyugdíjak és családi pótlékok gyors és 1991. január 1jéig visszamenőleges hatályú folyósításához, amely, ha csekélyebb mértékben is, de mégis enyhíthet az áremelések okozta anyagi nehézségeiken. A Kereszténydemokrata Néppárt sz erette volna, ha ezen alapvető fontosságú javaslatokat a magyar Országgyűlés már az elmúlt évben elfogadta volna, de sajnos a törvényalkotási igények zsúfolt volta ezt akkor nem tette lehetővé. Ezért ne feledjük, hogy különösen fontos ma számunkra az a lat in mondás, amely szerint bis dat, qui cito dat, azaz, kétszeresen ad az, aki gyorsan ad. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Egy mulasztá somat kell, hogy helyrehozzam. Tárgyalástechnikai okokból szerencsésnek tartjuk, ha a közös előterjesztés ellenére a törvényjavaslatokat különkülön tárgyaljuk, ami nem jelenti azt, hogy egy szónok természetesen ne utalhatna az összefüggő kérdések kapcsán a párhuzamosan beterjesztett másik javaslatra. Most tehát az 1975. évi II. törvénycikk módosításáról szóló javaslat általános tárgyalása folyik, hiszen módosítások benyújtására került sor, tehát általános és részletes vitát kell tartanunk. Következő felszó lalónk Frajna Imre a FIDESZ részéről. Felszólaló: Frajna Imre (FIDESZ) FRAJNA IMRE (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Jó hírt tudok közölni Önökkel, a szoros ellenőrzés ellenére sikerült a beszédemet becsempészni a Házba. Mint a min iszter úr említette expozéjában, e fölött a nyugdíjrendszer fölött régesrégen eljárt az idő. A toldozásfoldozás már nem sokat segít rajta, azt hiszem, pusztán arra elegendő, hogy áthidaljuk az új, már más elveket megfogalmazó nyugdíjtörvény meghozataláig terjedő időt. A Kormány – ígérete szerint – 1992re szeretné ezt az új nyugdíjrendszert bevezetni, és erre valóban szükség is lesz, hiszen ez a nyugdíjrendszer már rengeteg olyan hibával rendelkezik, amit egyszerűen pénzügyileg nagyon nehéz menedzselni. E z a rendszer ugyanis túlígérkezett. Két dolgot ígért: egyrészt a nyugdíjak értékállóságát ígérte vagy próbálta tartani, másrészt pedig egy viszonylag magas kompenzációs hányadot, magas kezdő nyugdíjt próbált adni az embereknek.
