Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
57 miniszterelnökségi s zint magaslatában jelentkező tételek mindegyike a római katolikus egyház költségeit fedezi. Miért nem kezelheti ezeket is például – a protestáns egyházak költségvetéséhez hasonlóan – az ágazati minisztérium? Nem tarte a kormányzat attól, hogy eme – remélj ük, hogy csak formai – baki következtében az a látszat keletkezhet, mintha a római katolikus egyházat a többihez képest kiemelt elbánásban kívánná részesíteni? (Taps a jobb oldal középső szektorából.) A homályt növeli az is, hogy az egyházi törvény 19. §s ának (2) bekezdése ellenére – amely kimondja, hogy a normatív támogatáson kívüli egyéb egyházi támogatásról az Országgyűlésnek egyházanként és konkrét célonként kell döntenie – az előterjesztés ilyen bontást nem tartalmaz. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez az t jelenti, hogy az előterjesztés ebben a vonatkozásában törvényellenesnek mondható. Pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházi főosztálya tudomásunk szerint mindent megtett annak érdekében, hogy törvényesen kerüljön előterjesztésre ez az igény, azaz begyűjtötte egyházanként és címenként az igényeket, ezeket rendszerezte és továbbította is – nem értjük, hogy ez a részletezés hol és miért rekedt meg. Nem véletlen – mindent összegezve – , hogy az Állami Számvevőszék a véleményében az összes egyházi tételnél megállapítja, hogy a fejezeti indoklásuk nem kielégítő. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottaknak nem az az összegszerűség ad súlyt, ami ezek mögött a tételek mögött szerepel, hanem maga az, hogy ez az új Kormánynak és a szabadon választott Par lamentnek az első költségvetési törvénye. Ha most nem tűnik ki, hogy merre indulunk el, és már a kezdet kezdetén kétség ébred az alkotmányos elvek felől, ha a ködösítésnek teremtünk precedenst, akkor kérdezem én, hogy ki és mikor fog megállítani bennünket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következne Kósa Lajos képviselő, FIDESZ, de nincs a helyén – akkor megadom a szót dr. Kovács Pál képviselőnek, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Kovács Pá l (MSZP) KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én tudom, hogy ilyen kései órán már halált megvető bátorság kell ahhoz, hogy szólásra emelkedjék valaki; és különösen akkor, ha egy olyan napnak a végén vagyunk, amelyen kiváló közgazdák fén yes szónoklatokkal bírálták – nem dicsérték, csak bírálták – a költségvetést. Én nem rendelkezem sem ezzel a halált megvető bátorsággal, sem közgazdasági ismeretekkel. Hogy mégis szólok néhány percben, annak egyszerűen az az oka, amit Kósa képviselő úr úgy fogalmazott meg, hogy jó lenne világos összefüggések ismeretében igent vagy nemet mondani erre a költségvetésre; továbbá az az oka, amit az előttem szóló képviselő úr a ködösítésről mondott. Tisztelt Ház! A mai vitában, de az előző vitanapon sem igen lehe tett hallani a gazdasági törvényekről sok dicsérő szót. Én úgy érzem, hogy ezeknek a törvényeknek a sajátossága az, hogy olyanra sikeredtek, amilyenre. Ennek az oka nem magában a költségvetésben vagy az adórendszerben van, hanem inkább abban, hogy nem szül ettek meg az utóbbi hónapokban, az utóbbi fél évben azok a politikai és szakmapolitikai döntések, amelyeknek a költségvetés létrejöttéhez meg kellett volna születniük. Úgy gondolom, feltétlenül meg kellett volna születniük azoknak a döntéseknek, amelyek me ghatározzák például a szociális nagyrendszerek és a gazdaság viszonyát. Nem elegendő hangoztatni, deklarálni azt, hogy szociális piacgazdaságot akarunk, hanem meg kell fogalmazni – lehetőleg időben – bizonyos dolgokat, és elhatározásokat is kell tenni. Jó lett volna, hogyha a Kormány megfogalmazza, jó lett volna, ha elénk hozza döntésre, hogy milyen irányban és milyen lépésekben kívánja a szociális rendszert fejleszteni. Jó lett volna, ha megfogalmazódik az is, hogy mely rétegeket és milyen módon kíván első sorban támogatni a
