Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 29. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
428 Ugyanis nagyon nagy figyelemmel jegyzeteltem tegnap Tölgyessy képviselőtársamnak a beszédét a hét csapásról, amely ezt az országot éri az elkövetkezendő évben. Tessenek csak fig yelni! A jövő évben a magyar állampolgárok nehézségei között fog szerepelni a lakásköltségek megnövekedése. A lakásprobléma 40 év alatt halmozódott fel – nem az előző kormány, az egy előző kormány, hanem az előző kormányok tevékenységének eredményeképpen. Az a kusza helyzet, amelyben gazdagszegények és szegénygazdagok vannak, amiben nagyonnagyon nehéz lesz rendet tenni, Tölgyessy úr frakciója kiválóan tudja, hogy tarthatatlan. Azt a támogatást, és a FIDESZfrakció is kifejtette, ha jól emlékszem tegnap, hogy a költségvetésben szereplő kamattámogatás fenntartását már a reklámok és a propagandakampányok során is elfogadhatatlannak tartották mint olyan támogatást, amely egyes rétegeket kedvezményezi a többiek számlájára, mert – Uraim, Hölgyeim – valaki mindi g vállalja, a számlát valaki mindig fizeti, nincs ingyen ebéd! Egyértelmű, hogy mindenki tudja, hogy ezen változtatni kell, és mindenki tudja, hogy ez nem e Kormány tevékenységének az eredménye, hanem a rá váró, eddig oly nagy derültséggel fogadott népszer űtlen feladat! Talán azt gondolták képviselőtársaim, hogy ez az első pillanat, amikor erre rádöbbentünk? Szeretném felhívni az Önök figyelmét Antall József miniszterelnök úr szavaira, amelyeket a Kormány tevékenységének megkezdésekor – hogy ne mondjam már a felállást – elmondott: tisztában vagyunk azzal, hogy nagyon sok nehéz és népszerűtlen feladatot kell betölteni. Folytatom tovább a hét csapás másodikát: az élelmiszerárak emelkedni fognak. Igen, ki kell belőlük venni a támogatást! Minden liberális frakci ó nagyon jól tudja, hogy nagyon helytelen ösztönzést adott a gazdaság fejlődésének a "kis bérkis ár" elve, a "kis pénzkis foci" (derültség) ami azután tovább folytatódott. Mindenki tudja, hogy a munkaerő árát meg kell fizetni. Én nagyon jól emlékszem ebb en a Házban is Rabár exminiszter úr szavaira, aki elmondta, hogy helyes árarányokat kell létrehozni, hogy helyes irányba ösztönözzék a fogyasztást és a termelést, és ez azoknak az érdekét is fogja szolgálni, akik érezni fogják, hogy reális munkabérköltsége kkel dolgozva mikor is ütötték meg azt a hatékonysági szintet, amely mellett a nyugati fogyasztási szintnek megfelelő benzinfogyasztásra, vagy bármi más egyéb fogyasztásra joggal tarthatunk igényt. Hasonló a helyzet – és most már nem megyek ilyen részletek be az energiaárakkal. Mindnyájan tudjuk, hogy az energiaárak támogatottak, és azt is tudjuk, hogy nem annyiba kerülnek természetszerűen, mint amennyit a lakosság értük fizet. Ez is az előbb említett sorba illeszkedik be, amely a bérszínvonal irreális és to rzító irányú alacsony szinten tartását célozta. Képviselőtársam említette a benzin fogyasztási adójával bekövetkező, lakosságot sújtó áremelkedést. Erre nem térek ki bővebben. Úgy vélem, ezt Kupa Mihály teljesen világossá tette nagyon rö vid tegnapi eszmefuttatásával. Említették képviselőtársaim, és mindenekelőtt Ön, kedves Tölgyessy képviselőtársam, hogy hát emelkedni fognak az adóterhek. Ez is a lakosságot fogja sújtani. Naná, hát kit lehetne sújtani? Más ország lakosságát – sajnos – nem sújthatjuk mindazokkal a terhekkel, amelyek bennünket értek. Említette, hogy a lakosságot fogja sújtani a helyi adó. Hát persze! Mert vagy a helyi adó sújtja, vagy a központi adó sújtja, vagy az infláció a benzin következtében, vagy totális összeomlás, am ely a költségvetés el nem fogadása esetén következik be! Említette képviselőtársam, hogy munkanélküliség fogja sújtani ezt az országot. Igen, ez az ország örökölt egy olyan struktúrát – tisztelt képviselőtársak – , amelynek átalakítására szükség van. Nem me gyek bele ennek történelmi elemzésébe, ebben a Házban ez felesleges, ezt mindenki tudja, és azt hiszem, az ország lakossága is. Természetesen ez azzal fog járni – erről is hallottunk tegnap bölcs és okos szavakat – , hogy ez elkerülhetetlenül fog megjelenni , ha korábban lett volna, most nem lenne akkora, amekkora lesz, ha meg tudjuk találni ennek a fedezetét – és nagyon erősen kerestük az Önök segítségével most a parlamenti munkában – , akkor ez a három elem fenntartja azokat, akik
