Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 28. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
382 nála, azt szigorúan fizesse vissza a költségvetésbe. Ilyen struktúrával a honvédelmi költségvetés nagyon nehezen ellenőrizhető a Parlament számára. A következő meg jegyzésem: a költségvetés nagyon sok számáról elmondható, hogy bizony nem a valóságot tükrözi. Sokan említették már azt, hogy a költségvetés bevételi oldalán lévő számok rendszeresen alultervezettek, azonban nemcsak ezekkel a számokkal van baj. Azokkal a s zámokkal is baj van, amelyek például a minisztériumok létszámát tüntetik fel, hiszen a bizottsági vitában a gazdasági bizottság ülésén, amikor a képviselők ezt szóvátették, ott kifejtette a Földművelésügyi Minisztérium képviselője, hogy bizony az a 863 fő, ami a költségvetési tételben szerepel, az bizony nem annyi, hanem az ő becslésük szerint – hozzáteszem: becslést mondtak – mintegy 500 fő körülbelül. Én azt gondolom, hogy ilyen számok alapján rendkívül nehéz a képviselők számára megítélni azt, hogy vajon mennyire hitelesek és mennyire szükségesek a költségvetés különböző adatai és számai. A harmadik nagyon súlyos probléma a költségvetéssel az szerintem, hogy a költségvetés feltüntetett tételei egyáltalán nem fedik azokat a valós kiadásokat, amikre tulajdo nképpen ez a cím feljogosítaná a költségvetést. Hogy példát is mondjak: a kollektív exporttámogatás, amelyik a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a költségvetésében szerepel, és mintegy másfél milliárd forintnyi, mint a bizottsági vitán megt udtuk, ez a kollektív exporttámogatás például tartalmazza azt a 260 milliárd forintot, amelyet még az előző kormányzat a Suzukiberuházással kapcsolatban kormányzati kötelezettségvállalásként vállalt. Természetesen nem vitatom, hogy közvetve majdnem mindeg yik költségvetési termelési célú támogatásban benne rejlik az export lehetősége, de megkockáztatom, hogy ennek a tételnek a címszavánál nem kellett volna csak így általánosságban azt írni, hogy "kollektív exportfejlesztési támogatás", mert nem tudja a képv iselő adott esetben megítélni, hogy vajon miről is van szó. Hozzáteszem, amint a módosító indítványokban is szerepel, az ilyen típusú támogatásokkal mint közgazdász sem tudok egyetérteni. (Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének köz beszólása: És a tőkebefektetéssel?) A következő fő kifogásom az, hogy nagyon sokszor a tervezésnél felhasznált számok is ellenőrizhetetlenek, nemcsak a képviselők, de megkockáztatom, hogy még a költségvetés készítőinek a számára is. Például a Honvédelmi Mi nisztérium költségvetésében a béralap tervezésénél, ha jól számolunk, akkor kiderül az, hogy azt a béralapot vették figyelembe, amelyet az 1990. augusztusi bérrendezés után állapított meg a Honvédelmi Minisztérium, ez pedig túlmegy azon a bérnövekményen, a mit egyébként a Pénzügyminisztérium képviselője a költségvetés általános vitájában elénk tárt. Ha valaki utánaszámol, akkor azt mondhatja, hogy a Honvédelmi Minisztérium bérfejlesztése nem 20%os, hanem körülbelül 36%os. Ezek miatt a kifogások miatt, amel yek nagyon sok költségvetési tételnél elmondhatók, én azt gondolom, hogy számunkra elfogadhatatlan és megszavazhatatlan ez a költségvetés, nemcsak azért, amiért ezeket a kifogásokat támaszthatjuk, hanem plusz azért a magatartásért, amelyet a Kormány tanúsí tott az egész költségvetési vita során, tulajdonképpen majdnem lehetetlenné téve a költségvetés vitáját. Szeretnék még két példát mondani konkrétan kapcsolódó módosító indítványaimhoz és az általános, illetve a részletes vitában elhangzott néhány észrevéte lhez. A honvédelmi miniszter és nagyon sok felszólaló, aki a honvédelmi költségvetéshez szólt hozzá, nem tárta elénk azt a tényt, hogy a honvédelmi költségvetésben nagyon sok olyan belső tartalék rejlik, amelyek kiaknázásával tulajdonképpen reálértékben ne mhogy csökkenne, hanem még nőne is a honvédelmi tárca költségvetése. Én nem voltam olyan régen katona, hogy ne emlékeznék azokra a honvédségi szokásokra, amelyek ezt alátámasztják. Emlékszem még felejthetetlen emlékezetű Árkosi törzsőrmester ténykedésére, akinek a vezetésével a laktanyában található sárga füvet zöld zománcfestékkel zöldre kellett festeni. Természetesen ez még az átkos antivilágban volt, és mondható, hogy ma már erről szó sincsen. Én is talán azt gondolnám, ha nem lennék abban a helyzetben, hogy az előfelvételis egyetemistákat minden évben meglátogatom a szombathelyi
