Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 28. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke:
351 Ugyanígy támogatta a bizottság azt a módosító indítványt, hogy a tanácsi alapítású, nem közüzemi vállalatok privatizációjából befolyó összegnek 50%a illesse meg a helyi vagy pedig a megyei önkormányzatokat. Végül pedig a bizottság nem értett egyet azzal, hogy a különböző oktatási, szociális feladatok ellátásánál eltérő kvóták legyenek, attól függően, hogy egyházi, társadalmi vag y alapítványi szervezetek végzik el ezt a feladatot, és minden feladathoz, minden ellátó szervezethez a költségvetésben megállapított magasabb kvótát javasolja. Két és félszeresére emelte a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi alapítványra szánt öss zeget, 20 millió helyett 50 milliót javasol a bizottság és a nemzetiségi lapok támogatásánál 20 millió helyett 40 milliót. Tisztelt Ház! Nagyon hosszú vita után ma két óra tájban felszállt a füst a főemelet 11es számú termében és megszületett az egyezség, amiben nem sokan reménykedtünk vagy csak titkon: a Kormány és a költségvetési bizottság azonos nevezőre jutott. Ez az azonos nevező az, hogy a kiadási oldalon 24 milliárd forint megtakarítási lehetőség van, és ezt mind a költségvetési bizottság, mind pedi g a Kormány elfogadta. Egészen pontos számot nem tudok mondani, ezért elnézést kérek, de rengeteg adatot kell összeadni, a jelen pillanatban is folyik az összegzés, 1200 millió forint eltérésről lehet szó. Mindezek eredményeképpen a bizottságnak el kellet t döntenie, hogy mely célokat preferál. Milyen célokat kíván a meglévő plusz forrásból finanszírozni. Három témát jelölt meg a bizottság: – az adótábla valorizációt – a szociális alap és az – önkormányzatok támogatása. Itt rendkívül kemény vita folyt, hisz en mindannyian a maximális összeget szerettük volna adni a személyijövedelemadótáblára, ugyanígy a maximális összeggel szerettük volna feltölteni a szociális alapot és legalább ennyi pénzt szerettünk volna adni az önkormányzatoknak is. Természetesen ilyen megoldás nincs. Bármelyik célra kiugróan magas összeget fordítunk, az egyben azt jelenti, hogy a másik kettőtől igen jelentős támogatást vonunk el. Ezek alapján a költségvetési bizottság úgy döntött, hogy a személyijövedelemadótábla valorizációjára 10 mi lliárd forintot javasol. A szociális alap létrehozására 9 milliárdot és figyelembe véve az előbb említett 100 forintos kvótában megvalósuló 1 milliárdos plusz támogatást, ehhez még 5 milliárdos támogatást javasol az önkormányzatoknak. A bizottságnak dönten ie kellett a személyijövedelemadótáblában is, milyen módszer szerint javasolja a bizottság, hogy adózzunk a következő évben. Mivel ez a tábla még nem jutott el a képviselőtársaimhoz, megpróbálom néhány mondatban a lényegét összefoglalni. Az első szembetűn ő strukturális változás az eddigi táblához képest, hogy 5 sáv helyett 7 sáv lesz az új jövedelemadótáblában, amennyiben a Parlament elfogadja a költségvetési bizottság javaslatát. Mivel látom, hogy jónéhányan elkezdtek jegyzetelni, gyorsan elmondom a fels ő határait a sávoknak: 55 ezer, 90 ezer, 120 ezer, 150 ezer, 300 ezer és 500 ezer forint az egyes sávokhoz tartozó felső érték. A százalékkulcsok pedig: 0, 12, 18, 30, 32, 40 és 50. A bizottság tisztában van azzal, hogy közgazdasági szempontból pontosan az ellentétes folyamat lett volna indokolt, tehát az adórendszer fejlesztése abban is nyilvánul meg, hogy csökkentjük a sávok számát. Ugyanakkor a 91es helyzetet ezzel a módszerrel nem tudtuk kezelni, hiszen az is megjelent nagyon hangsúlyozottan, hogy az ú gynevezett dinamikus adóterhelés ne növekedjen, illetve ne legyen ilyen – elnézést – púpszerű, hiszen az ábra ezt mutatja. Ezért kellett a 90150 ezer közötti eredeti sávot három sávra földarabolni. A másik szerkezeti jellemzője ennek az adótáblának, hogy a marginális adókulcs nem változott. Tehát a legmagasabb, 50%os adókulcs maradt, ez egyértelműen pozitívum, már olyan szempontból, hogy nem nőtt. A fejlesztés során mindenképpen törekedni kell arra, hogy ez csökkenjen.
