Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOLT OTTILIA (SZDSZ)
32 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést, hogy az előbb, amikor szólítottak, nem voltam itt, de távolmaradásom, távollétem oka többékevésbé illusztrálja mondani valómat, nevezetesen a szociális és egészségügyi bizottságnak kellett soron kívül ülést tartani, hiszen egy olyan törvényjavaslat került elénk, amelyet sürgősen el kell fogadnunk. Olyan sürgősen, hogy még a szociális bizottságnak sem volt ideje megtárgyaln i. A szociális és egészségügyi törvénykezést illetően többékevésbé minden kérdéssel mindig ugyanebben a cipőben járunk, mint például a most előttünk fekvő költségvetés esetében is. A fő állítást Gaál Gyula képivselőtársam már előadta, mé gis szeretném egy kicsit jobban megvilágítani, hogy végig tudják gondolni azok a képviselőtársak is, akik nem ebben a kérdéskörben otthonosak, és nem ebben a szférában érdekeltek, hogy milyen problémák előtt is állunk. A költségvetésről szóló előterjesztés II/2es füzetében olvasható egy mondat, amely úgy hangzik, hogy "1991ben a gyógyítómegelőző feladatok társadalombiztosítási finanszírozásának második évébe lépünk.". Ez egy kijelentő mondat ebben az előterjesztésben. Az az egy baja van, hogy erre a dönt ésre mindeddig nem került sor az Országházban. Tehát nem döntöttük el azt az alapvető kérdést: úgy óhajtjuke, hogy az egészségügyet a továbbiakban a társadalombiztosítási alap finanszírozza, vagy netalántán felül akarjuk bírálni ezt a döntést? Most a hátr alevő néhány napban úgy kellene elfogadnunk mind az állam költségvetését, mind pedig a társadalombiztosítás költségvetését, hogy ebbena két dokumentumban van elrejtve ennek a nagy horderejű kérdésnek a megoldása. Szeretném felhívni a figyelmüket a következ őkre. Arra a döntésre, hogy a Társadalombiztosítási Alap legyen az egészségügy finanszírozója, azért került sor, mert minden szakértő és minden politikai erő, kormánypártiak és jelenleg ellenzékiek egyetértettek abban, hogy a magyar egészségügy mérhetetlen ül kevéssé hatékony, mérhetetlenül költséges, és hogy ezen a dolgon változtatni kell. Ennek a változtatásnak az egyik pici lépcsője vagy lépése volt az a gondolat, hogy biztosítási alapra kellene helyezni az egészségügyet, azonban ez nem annyiból áll, hogy az egészségügy finanszírozását a Társadalombiztosítási Alap folyósítja, hanem számos más lépésből. Ez a számos más lépés nem történt meg az elmúlt évben, holott a finanszírozásra, a forrásra egy évre szólt a törvényi felhatalmazás. Most anélkül akarjuk fo lytatni a Társadalombiztosítási Alapból történő finanszírozást, hogy a tapasztalatokat az országgyűlés körében megbeszéltük volna, anélkül, hogy végigvitatták volna az érdekelt szakértők, az érdekelt bizottság és az Országgyűlés plénuma. Az én személyes vé leményem és az SZDSZ szakértői hátterének az a véleménye, hogy ezek a lyukak, amelyek az egészségügyi ellátás költségvetésében tátongtak, változatlanul fennállnak, tehát a lyukakon kifolyó pénz immár, ha fennmarad az eddigi kettős finanszírozási rendszer, amelyben a nagyobbik rész a társadalombiztosítást érinti, ezek a lyukak a Társadalombiztosítási Alap pénzéből fognak állandóan utánpótlást szerezni. Nincs igazából határ a Társadalombiztosítási Alap különböző szolgáltatásainak a finanszírozása között, magy arul tehát a lyukas egészségügyet alkalmasint a nyugdíjakból fogjuk finanszírozni anélkül, hogy jottányit is javulna az egészségügyi ellátás intézményi rendszere, hatékonysága, racionalitása. Nagyon nagy kérdés számomra és a Szabad Demokraták Szövetségének a szociális és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szakértőinek a számára, hogy szabade ezt a költségvetést ilyen formában elfogadni és egyáltalában tárgyalni. Hogy illusztráljam a mondanivalómat, arra hívnám fel a figyelmüket, hogy ha belenéznek a társa dalombiztosítás költségvetéséről szóló előterjesztésbe, ami nem a mai napirendünk, hangsúlyozom, de a két dolog szorosan összefügg, hiszen ha ezt módjuk lett volna megnézni, akkor azonnal a szívükhöz kapnának, és azt mondanák, hogy ezt a társadalombiztosít ási finanszírozást nem szabad folytatni.
