Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
21 Az 1500 forint havi többle ttörlesztőrészlet ugyanis az alacsony összegű kölcsönhátralékoknál meghaladja a megemelt kamatfizetési kötelezettséget, és így mintegy 7 milliárd forint kényszertörlesztésként kerül elszámolásra. Ez a 7 milliárd forint elsősorban az alacsony keresetű, ill etve nyugdíjas réteget érinti. Véleményünk szerint az adósok számottevő része 1500 forint havi többletterhet nem fog tudni kifizetni, így vagy a törlesztési hátralékok összege fog jelentősen emelkedni, vagy pedig szociális megfontolás alapján a költségveté sből kell támogatást adni a hátralékok kezelésére. A Kereszténydemokrata Néppárt a választások során elsősorban az alacsony jövedelmű, a legszegényebb, legelesettebb rétegek védelmét vállalta fel. Nem járulhatunk hozzá olyan megoldáshoz, amely éppen ezeket a rétegeket sérti, ezeknek a rétegeknek az amúgy is nyomorúságos megélhetését teszi teljesen kilátástalanná. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési törvényjavaslattal együtt kell döntenünk az Állami Számvevőszéknek a törvényjavaslatról 1010es szám alatt benyújtott véleményéről. Javasolom, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az Állami Számvevőszék véleményét. Javaslatomat a következőkkel indokolom: A vélemény több helytálló megállapítást tartalmaz ugyan, ezek egy része orientálja is az Ország gyűlést a költségvetési törvényjavaslat értékelésében, azonban sem mélysége, sem terjedelme, sem állásfoglalásainak megalapozása nem elegendő ahhoz, hogy a törvényhozás számára megnyugtató támpontul szolgáljon. Teljesség igénye nélkül az Állami Számvevőszé k véleménye néhány legsúlyosabb hiányosságát emelem csak itt ki: 1. A vélemény III. fejezete foglalkozik ugyan a bevételi irányzatok teljesíthetőségével, ezen belül azonban még csak meg sem említi az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót, amelyek e gyüttesen az adóbevételek 43,7 százalékát képviselik, továbbá mit sem szól az adóstruktúráról, az adóbevételeken belül az egyes adók részarányának változásáról. Úgy vélem, fölösleges kommentálnom azt a véleményt, amely az adóbevételeknek csak a feléről meg feledkezik. 2. Hiányzik a kiadások szerkezetének elemzése is. Itt nem a fejezetek, tárcák közötti aránystruktúrára gondolok, jóllehet annak vázolásával sem foglalkozik kellő mélységben a vélemény, hanem a közkiadásokon belül fontos lett volna elemezni a kö zponti államigazgatási szervezetek, például a minisztériumok és főhatóságok, valamint az úgynevezett háttér – intézmények költségeinek alakulását. Ez adott volna lehetőséget az állami bürokrácia fejlődésének feltárására. 3. Szembetűnő aránytévesztés az, hog y mindössze 12 sort szentelnek a gazdálkodó szervek támogatásának. 12 sort! E néhány sor teljesen alkalmatlan arra, hogy akárcsak vázlatos képet lehessen alkotni a támogatások gazdasági, illetve iparágak, valamint célok szerinti megoszlásáról, alakulásáról , s ezért a vélemény summás megállapításai semmitmondónak tűnnek. Végül, s talán ez a legsúlyosabb kifogás, a vélemény ugyan érzékelteti, hogy mennyire korlátozottak voltak az Állami Számvevőszék lehetőségei a költségvetési tervezet előzetes vizsgálatára, nem jelzi azonban, hogy a Számvevőszék mennyire képtelen lesz a költségvetés végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére. Felelőtlenség fenntartani azt az illúziót, hogy a Számvevőszék képes lesze jóváhagyott költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére. Ehhez a számvevőségek felállítására, szervezeti, jogi, működési feltételeinek a megteremtésére lenne szükség. Erre vonatkozólag módosító indítványt nyújtottunk be, amely a költségvetési törvény egyik önálló befejező fejezetét képezné. Épp a költségvetési törvén yjavaslat kiritkája teszi nélkülözhetetlenné, hogy kiépüljön a számvevőszékek rendszere, amire a Számvevőszék, úgy látszik még csak nem is vállalkozik, legalábbis e szerint a nekünk átadott véleménye szerint. Enélkül pedig szinte elképzelhetetlen, miképp t ehet eleget alkotmányos kötelezettségének. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 32/c. § (1) bekezdése értelmében az Állami Számvevőszék az Országgyűlés ellenőrző szerve. Ennek alapján javasoljuk azt, hogy az
