Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 22. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A Magyar Köztársaság és a luxemburgi nagyhercegség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadó területén Budapesten 1990. év január hó 15. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és országgyűlési határozati ja... - ELNÖK (Szabad György): - VARGA ZOLTÁN (MDF)
200 Nagyon röviden ismertetem a tartalmi hátterét. Mint tudják, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményről van szó. Az államok a területükön lak ó vagy ott tartósan tartózkodó természetes és jogi személyeknek nemcsak a belföldi, hanem az azon kívüli, külföldről származó jövedelmét is megadóztatják. Erre a jövedelemre az az ország is kivethet adót, amelyből a jövedelem származik, így az egyezmény hi ányában az adóalanyoknak két államban is kell adót fizetniük ugyanazon jövedelem után. Az egyezmények tehát azt tartalmazzák, hogy az egyes jövedelmeket melyik szerződő állam adóztatja meg, hogy a kétszeres adóztatás elkerülhető legyen. A nemzetközi gazdas ági kapcsolatok kiszélesedése ugyanis egyre inkább fokozza azt az igényt, hogy a jövedelmek csak egyszeres adóterheket viseljenek. Nem azt jelenti tehát, amit most aláírtunk, amit kihirdetünk, és amelyhez az Önök hozzájárulását kérjük, hogy valamiféle jöve delmeket kivonnának az adózás alól, hanem azt rendezik, hogy melyik országban legyen adóköteles. Az ilyen egyezmények jelentősége elsősorban az adófizetők szempontjából nagy, mert a versenyképességüket alapozza meg esetleges külföldi vállalkozásban. Szeretném ismertetni a tisztelt Házzal, hogy az ilyen típusú egyezmények általában azonos rendszerre épülnek, amelynek az alapja egy, az OECD által kidolgozott, majd később továbbfejlesztett modellegyezmény, természetesen az egyes országok adórendszerének sajátosságaiból és az adózók köréből fakadó változtatásokat mindig a konkrét egyezmény tartalmazza. Magyarországnak már a második világháború előtt is voltak hasonló egyezményei, jelenleg húsz hatályos egyezménye van. A Pénzügyminisztérium szakértő gárdáj ának elég nagy rutinja van az ilyen típusú szerződések előkészítésében. A magyar – luxemburgi parafált egyezmény lényegében a hasonló, korábbi egyezményeknek megfelelő rendelkezéseket tartalmazza, itt is figyelembe véve a két ország sajátosságait az adórends zerben. Kérem – a pénzügyminiszter felkérése alapján – a Parlamentet, hogy a tárgyalások eredményeként a véglegesített és aláírt egyezményt hagyja jóvá, és kihirdetését tegye lehetővé. Köszönöm szépen. (Taps.) Határozathozatal a törvényjavaslat általános é s részletes vitájának együttes lefolytatására ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm miniszternő előterjesztését, és – tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz sem a bizottságok, sem képviselőtársaim módosító javaslatot nem nyújtottak be – indítványozom az általános és részletes vita együttes lefolytatását. Meg kell kérdeznem, egyetérte ezzel az Országgyűlés, tehát határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Megtörténik.) Köszönöm. Az Országgyűlés 203 szavazattal, az államtitkárokéval együtt 208 szavazattal 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett az együttes tárgyalásra tett javaslatot elfogadta. Szólásra jelentkezett Varga Zoltán a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Varga Zoltán (MDF) VARGA ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy on rövid kiegészítést szeretnék tenni. Igen sok képviselőtársunk nem érti, miért pont a luxemburgi egyezmény az, ami bekerült a Ház elé egy ilyen nehéz időszakban. Szeretném elmondani, hogy azért, mert egy luxemburgi nagyberuházás, egy luxemburgi – magyar ve gyesvállalat próbaüzem előtt áll, január 14én indul meg a próbaüzem, és úgy gondolom, hogy ezt a beruházást nem lett volna szabad olyan helyzetbe hozni, amely esetleg rossz példaként szolgált volna más külföldi vállalkozóknak.
