Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 21. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (független)
168 képesek felzárkózni, új munkahelyek teremtődhetnek helyben, addig tulajdonképpen tartósan munkanélkülivé válhat a falusi ingázók nagy része. Az sem igaz, amire sokan hivatkoznak , hogy majd a mezőgazdaság felszívja ezeket a munkanélkülieket, és munkát ad. Nem igaz, ott is további elbocsátások várhatók. Emiatt úgy gondolom, hogy olyan diszkrimináció éri a falusi Magyarországot, a vidéki Magyarországot, hogy belőlük kerül ki a követ kező évben a munkanélküliek nagy része. Tisztelettel kérném képviselőtársaimat, ha ez a módosító indítvány nem elfogadható esetleges adóvonzatai miatt, akkor is majd a későbbiek során valamilyen módon, akár állami támogatásnak valamilyen formájában, ezt me g kell oldanunk, mert a magyar Parlament nem diszkriminálhatja a vidéki Magyarországon élő munkavállalókat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Vargáné Piros Ildikó, független képviselő. Felszólaló: Vargáné Piros Ildikó (független) VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (független) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk által ismert, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység mély válságba került. Már a jelenben is és a jövőben még inkább olyan feltételrendszer van kialakulóban, aminek következtében a tevékenységi kör, illetve termőterület egyre nagyobb részében mezőgazdasági tevékenységet szigorúan vett közgazdasági megfontolásokból nem szabadna végezni. A kilátástalan helyzet egyaránt érv ényes a kistermelőkre, a mezőgazdasági vállalkozókra, a szövetkezetekre és az állami gazdaságokra is. Az állam, a piacgazdaság bevezetésére hivatkozva drasztikusan csökkenti, és néhány éven belül teljesen megszüntetni kívánja a mezőgazdasági támogatásokat és kedvezményeket, és az az egyszerű képlet áll elő, hogy a termelők magukra maradnak minden védekező eszközrendszer nélkül, a kialakuló piacgazdaság jelenlegi farkastörvényeinek kiszolgáltatva. Úgy tűnik, hogy mi, termelők, az ilyen irányú állami akaratot megakadályozni nem tudjuk, azt viszont nem engedhetjük meg, hogy az állam azt is megtiltsa, hogy a mezőgazdasági termelők kialakítsák saját pénzügyi védekezési rendszerüket. Ezért nyújtottuk be módosító indítványunkat Juhász Pállal, Kánya Gáborral és én, amelynek tartalma a nyugati világrész szinte mindegyik országában élő gyakorlat. Ismeretes, hogy az előkészítés alatt álló új törvényszintű csődjogi szabályozás az aszálykárral és minden más elemi kárral kapcsolatos állami pénzügyi rendezést, állami szanál ási eljárást megszüntet. Így ezen káresemények minden anyagi, pénzügyi következménye lényegében a mezőgazdasági termelőkre hárul. A váratlan, nem biztosítható, elemi, aszály, árvíz, belvízkárok a mezőgazdasági termelők számára olyan nagyságrendű problémá t okozhatnak, amelyek a mezőgazdasági vállalkozók nem gazdálkodási okokra visszavezethető tömeges csődbejutását, illetve felszámolását idéznék elő. Ezeknek az elkerülhetetlen gondoknak a pénzügyi ellensúlyozására azt a konkrét javaslatot tesszük, hogy jövő ben valamennyi mezőgazdasági vállalkozás kapjon lehetőséget arra, hogy saját vagy közös pénzügyi védekezési rendszert építhessen ki. Ezzel kapcsolatban azt a javaslatot, illetve kérést terjesztjük elő, hogy a mezőgazdasági termelők adózatlan bevételeikből jövedelemkockázati alapot hozhassanak létre, és azt vagy vállalkozási rendszerben elkülönítetten kezelhetnék vagy saját kereteik között, és annak szabályai szerint működtethetnék. A jövedelemkockázati alap működésének feltételéhez tartozik a vállalkozási n yereségadóról szóló 1988. IX. törvény módosítása, illetve a törvény 7. §a (1) bekezdésének kiegészítése a vonatkozó szöveggel: "A mezőgazdasági termelők költségük terhére jövedelemkockázati alapot képezhetnek."
