Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GAÁL GYULA (SZDSZ)
17 Természetesen ezeket a vitákat most sem fogjuk tudni lefolytatni, a mi kezdeményezésünkre sem, mégis, hangsúlyozni szeretném, hogy a kiadáscsökkentési és bevételnövelési javaslataink, és az ezek nyomán felszabaduló források elosztása nem pusztán azt je lenti, hogy kötözködünk a törvényjavaslatot előterjesztővel, nem azt akarjuk bebizonyítani mindenáron, hogy mi egy jobb költségvetést is tudunk csinálni, mint amit a Kormány tud. Nyilvánvalóan dőreség lenne ez, a jelenlegi körülményeket figyelembe véve. Az t azonban merem állítani, hogy módosító indítványainkat egy új preferenciarendszert követve fogalmaztuk meg, egy olyan preferenciarendszert követve, amelyben a legfontosabb tényező az, hogy a gazdaságban a piaci elemeket erősítsük – még a költségvetési int ézmények terén is – , az, hogy a szociális rendszert megerősítsük az önkormányzatokon keresztül, és az, hogy az elszegényedést megakadályozzuk a közepes jövedelmű társadalmi rétegeknél, hogy a társadalom kettészakadását megakadályozhassuk. Módosító indítván yaink forrása egy másik oldalról technikai jellegű; számszaki hibák eredményének a korrigálására szolgál. Itt azért megjegyzem azt, hogy a számszaki hibák rendre úgy fordulnak elő a költségvetésben, hogy abból mind a Kormány számára a későbbiekben felhaszn álható tartalék származik – mégpedig nem is kis összegekben. Korábban már megtett adójavaslataink – amelyekre itt nem szeretnék bővebben kitérni, mert az adótörvények vitája egy másik kérdés, de szorosan ide tartozó kérdés – is ebbe a koncepcióba illeszkednek, amiről most szólok, illetve szólni szeretnék. Olyan javaslataink voltak, mint a befektetési kedvezményeknek a privatizáció során 50%ról 30%ra való visszavétele. Ennek, a pénzügyminisztériumi számítások szerint kétkét és fél milliárdos forrástöbblete lenne a költségvetés számára. Ilyen indítványunk volt a vállalati nyereségadókulcsoknak az a sajátos 305040%os megoszlása, amely a kisvállalkozásokat preferálva mégis körülbelül 4 milliárd forintos forrástöbbletet jelen tene a költségvetési oldalon. Most ezeket a tételeket leszámítva, ezekről nem beszélve a továbbiakban, ezeken túlmenően 44 milliárd forintos forrástöbbletet sikerült kihalásznunk, összeállítanunk ebből a költségvetésből. Ennek a 44 milliárd forintnak egy r észe kiadásleépítésből származik, abból származik, hogy megtakarítunk az igazgatási kiadásoknál egy jelentős összeget. A beadott módosító indítványainkban részletesen szeretnénk rámutatni azokra a helyekre, ahol megítélésünk szerint jelentős pénzeket lehet megtakarítani a közigazgatásban. Más része a kiadások megtakarításának bizonyos befektetési támogatásokhoz kapcsolódik. Úgy gondolom, megint annak tanúi lehetünk, hogy több csatornán keresztül, több finanszírozási forrásból hasonló célokra fordítandó alap okat, forrásokat irányoz elő a költségvetés. Úgy gondoljuk, nem szerencsés, amikor párhuzamosan finanszírozunk hasonló célokat különböző íróasztalok mellől, csak azért, hogy az ottani újraelosztási pozíciók, az ottani döntési pozíciók megerősödhessenek, va gy legalábbis ne gyengüljenek! Ezért a befektetések támogatására létrehozandó befektetési alap létrehozását ellenezzük. Egy másik tételben szeretném, ha a társadalombiztosítás elszámolna azzal a 2 milliárd forinttal, amit tudomásunk szerint még az előző Ko rmány egyik utolsó intézkedése folytán tavasszal kapott a költségvetésből forgóalapjuttatásként. Erről sincs szó a költségvetésben, nem találkoztunk vele. Szeretnénk más területeken erősíteni a költségvetési szervek gazdálkodó, eredményérdekelt intézménye inek eredményérdekeltségi vonásait. Úgy vettük észre számos területen, hogy közben ezekben az intézményekben a létszám erőteljesen nőtt, a tervezett árbevétel a töredékére esik vissza. A költségvetési fejezetekben ennek indoklását nem találtuk meg, nem tud tuk kinyomozni, hogy vajon minek az eredménye ez a fajta beállítás. Nyilván célszerű, hogy a későbbiekben erről is a bizottsági viták során, a módosító indítványok kapcsán még vitázzunk.
