Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 21. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
160 Engedjék meg, hogy én most az 1040. számú benyújtott javas latomhoz fűzzek néhány mondatot. Szeretném ezt tenni annál is inkább, mert a bizottságok vitáin részt véve érezhető volt, hogy mennyire távol áll még mindannyiunktól ez a szemléleti mód. Javaslatom a környezetkímélő vagy talán szerencsésebb szóval környeze tbarát termékek adókedvezményére vonatkozik. Szeretnék opponenseim néhány megjegyzésére most válaszolni. Egyik képviselőtársam egy kedves tréfával igyekezett bizonyítani javaslatom képtelenségét. Vegyünk két tehenet – mondta. Az egyiket az országút mellett legeltetik, a másikat hegyi legelőn. Az út mellett legelő tehén tejében megjelenik az autók által kibocsátott ólom, a fenn legelőkében nem, tehát azoknak a tejét a gazda jogosult adókedvezménnyel értékesíteni, mert az a tej környezetbarát. Tisztelt képviselőtársam ezt tréfának szánta, de hasonlata tulajdonképpen tökéletes. Tíz évvel ezelőtt már alkalmam volt az Egyesült Államokban találkozni azzal a jelenséggel, hogy azokat az élelmiszerárukat, amelyeknek az alapanyaga nem találkozott kemiká liákkal, többért árulták az elkülönített boltokban. Azokra természetesen nem kellett adókedvezmény, mert keresettek voltak és többért el lehetett adni őket. Én a javaslatomban természetesen nem az ólommentes tehéntejre gondoltam, hanem például az ólommente s benzinre vagy foszformentes mosószerre. Nem tudom elfogadni azt az érvelést, hogy ezeknek a termékeknek a fogalma nem behatárolható. A Környezetvédelmi Minisztérium – tudomásom szerint – nem tartja megoldhatatlannak, hogy egyes árucikkekre megadja a körn yezetbarát minősítést, azokat lajstromozza, és ezzel az adókedvezményezett áruk köre máris konkretizálódik. Van erre példa a jelenlegi adótörvényben is. Lásd a népművészeti cikkeknek a Kultuszminisztérium által összeállított listáját. Nem áll az az érvelés sem, hogy ez az adókedvezmény úgysem lenne árcsökkentő hatású. Ezeket a termékeket ma csak költségesebben lehet előállítani, mint hagyományos társaikét. Gondolkozásmódunkba – mint már elmondtam – még nem ivódott be a környezetünkért való felelősségtudat, és sajnos csak nagyon kevesen vannak olyanok, akik hajlandók nagyobb árat fizetni például egy környezetbarát mosószerért. Az előállítót tehát semmi sem ösztönzi arra, hogy ilyen termékeket készítsen, hiszen nincs rájuk kereslet. Ma ezek a gondolatok talán még amolyan zöld különcködésnek tűnnek számunkra. Meggyőződésem azonban, hogy a jövőnk függ attól, időben tudjuke az új szemléletmódot a kényszerítő körülményekhez idomítani. Kérem tehát tisztelt képviselőtársiamat, gondoljanak erre, amikor a környezetvéd elemmel kapcsolatos javaslatokról döntenek. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Soron következik Hajdu Istvánné a Független Kisgazdapárt részéről. Felszólaló: Dr. Hajdú Istvánné (FKgP) HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtár saim! A költségvetési hiány az ország működőképességéért, fizetőképességéért aggódókat mindenképpen arra sarkallja, hogy az adózás területén egy olyan optimumpontot találjunk, amely átsegít minket az utóbbi évtizedek minden bizonnyal legkritikusabb évén. N em lehet kétséges, hogy mind a vállalkozóknak, mind a magánszemélyeknek súlyos terheket kell viselniük. E terhek azonban csak annyira lehetnek súlyosak, amely alatt a gazdaság és annak szereplői nem roppannak össze. Mit jelent mindez most már konkrétan az előttünk álló törvénytervezettel kapcsolatban? Abból kell kiindulni, hogy reális eséllyel nem kérhetünk számottevő adómérséklést, csak és csakis ott javasolhatunk kedvezményt, ahol ez megvalósítható és indokolható. Ehhez szeretném képviselőtársaimat megnye rni.
