Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GAÁL GYULA (SZDSZ)
15 Felszólaló: Gaál Gyula (SZDSZ) GAÁL GYULA (SZDSZ) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Szívesen mondanám azt itt a költségvetés tárgyalása kapcsán, hogy egyik szemem sír, a másik meg nevet az előttünk levő javaslatot olvasván, de sajnos, nem tehetem, mert ahhoz legalább száz szememnek kellene lennie, hogy az egyik nevethessen, miközb en a 99 sír. Az öröm mindenekelőtt abból táplálkozik, hogy noha november végén a Kormány azt ígérte, hogy a költségvetési javaslatát be fogja terjeszteni december 1jére, ennek ellenére beterjesztette december 1jére, valóban. Úgyhogy itt tényleg két hetün k is volt rá, hogy szakértőknek kiadva a bőséges, vaskos anyagot, ővelük konzultálva, az állásfoglalásokat kialakítva, a hárompárti egyezmény alapján annak a kötelezettségünknek eleget téve, hogy csak komplex, egymással összhangban levő, a beterjesztett kö ltségvetési törvényjavaslat egyenlegét nem módosító változtatási indítványokat fogunk tenni, eközben nem hallgathatom el természetesen másik oldalról azt a megjegyzést sem önkritikusan, hogy mi magunk, ellenzéki pártok is hibásak vagyunk ebben a helyzetben , hogy hagytuk kialakulni ezt a helyzetet, hogy két hetünk legyen arra, hogy megvitassuk ezt a jövő évi gazdasági fejlődésünk szempontjából alapvető dokumentumot. Minden bizonnyal, ha a Kormány magától nem lépett, nekünk kellett volna követelni sokkal korá bban, és kivívni ezt a lehetőséget, hogy itt, az ország nyilvánossága előtt vitassuk meg a költségvetést. Másik pozitívuma – hogy még mindig ennél a kérdéskörnél maradjak – a költségvetésnek az, hogy a költségvetés végrehajtási szabályairól és pénzellátási rendjéről beiktatott paragrafusok megelőlegezik a Kormánynak az államháztartásról szóló törvényjavaslatának idevágó részeit. Az itt megfogalmazott szabályok azt a reményt ébresztik bennünk, hogy a költségvetés végrehajtása során a Kormányt szigorú előírás ok kötik, a költségvetési törvényben rögzített kiadási fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok között főszabályként csak a Parlament jóváhagyásával lehet átcsoportosítani. Ez még akkor is méltánylandó törekvés, ha a törvény e szabály rögzítése mellett, u tán hosszan sorolja a kivételeket. De áttérve a költségvetés keserűbb oldalaira, nemcsak az a baj ezzel a költségvetéssel, nemcsak az a gond, hogy ebben a szabályozásban túl általánossá válik a kivétel, hanem ebben a költségvetésben eleve több helyen be va n építve a Kormány mérlegelési lehetősége. Hogy csak két példát említsek meg erre, a céltámogatások kiterjesztésének meghatározása a Kormány hatáskörébe kerülne e törvényszöveg alapján, ami mellesleg ellentétes az önkormányzati törvény idevonatkozó paragra fusaival. Ugyanakkor a céltámogatások megfogalmazása ellentétes, egymással nem összhangban lévő szabályokat határoz meg: egyrészről egy keretet mond, amit valakinek valamilyen módon el kell osztania, másrészt egy feltételrendszerről beszél, aminek a követe lményeit ha valaki kielégíti, akkor ebből automatikusan részesülnie kellene. A kétféle szabályozás egymással nincs összhangban, valakinek a később kontrollálatlan jogává teszi azt, hogy milyen preferenciák alapján válogat a feltételeknek egyaránt megfelelő önkormányzatok között. A másik példa – mondtam, hogy kettőt említek – a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés szabályozása, ami szintén e törvény keretében is érintett. Itt a Kormány egy olyan szabályrendszert alkot – és azt nem változtatja ebben a törvényben sem – , amelyik hatalmas adósávokat hagy nyitva, száztól hétszázig vagy ezer százalékig. Meghatározatlan a törvényszövegben, hogy most valójában melyik adókulcs érvényes melyik terméknél. A Kormány későbbi döntési, rendelkezési joga, hogy ez üg yben változtatásokat hajtson végre. Elismerem, persze, hogy szüksége is van a Kormánynak ezekre a beépített módosítási, változtatási lehetőségekre, hisz tele van a költségvetés megindokolatlan és megalapozatlan tételekkel. A kiadási oldal megalapozatlanság a abból ered, hogy a Kormány nem gondolta újra az állami feladatvállalás körét és mértékét, így nem is tesz javaslatot annak a költségvetési kiadási
