Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - KINCSES GYULA, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÁDÁR PÉTER (SZDSZ)
129 KINCS ES GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Soós Károly Attila felszólalása után elég nehéz most egy olyan javaslatot előterjeszteni (derültség az SZDSZ soraiban) amely szintén a bevételi oldalt szándékozik csökkenteni, de én úgy érzem, hogy olya n törvényeket kell alkotnunk, amelyek hosszabb távon gondolkodnak, és nemcsak a pillanatban élünk. A sokat emlegetett szerkezetváltás, a gazdaság átstruktúrálása nem mehet végbe csak folyamatosan megújuló emberek mellett. A képzés, önképzés költségeit idái g a munkahelyek voltak hivatottak fizetni, ennek lehetősége erősen beszűkül, és enélkül lehetetlen helyzetbe kerülnek. A kultúra és a tudomány terén Európához szeretnénk csatlakozni, de ez kongresszusi részvétel nélkül gyakorlatilag lehetetlen, és a munkah elyek ezeket a terheket sem tudják fizetni. Rab Károly képviselőtársam javaslatát én ezért tartottam nagyon lényegesnek, viszont megértem a költségvetés helyzetét is, és ezért úgy gondoltam, hogy ezeket a lehetőségeket kormányrendeletben szűkíteni kell. It t lehet behatárolni például azoknak a tanfolyamoknak vagy kongresszusoknak a körét, amik ténylegesen hasznosak, vagy akár a jövedelem bizonyos százalékához is lehetne kötni. Tehát én elfogadom, hogy kezdetben ezeket a támogatásokat erősen szűkíteni kell. A bban az esetben azonban, ha mi a befektetéseket ténylegesen preferáljuk, akkor ez ne csak a dologi kiadásokra vonatkozzon, hanem a szellemi befektetésekre is. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kádár Péter ké pviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Kádár Péter (SZDSZ) KÁDÁR PÉTER (SZDSZ) Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már az általános vitában kitértem arra a kérdésre, hogy miért van szükség az egyházak támogatására valamilyen formában, ált alánosan. Most a konkrét módosító indítványomat szeretném megtámogatni néhány érvvel, tekintettel azokra az ellenérvekre is, amelyek a bizottsági vitában elhangzottak. Előbb hadd adjak három ellenérvre cáfolatot. Többnyire azok az ellenérvek merültek fel, hogy az egyházak egyébként is kapnak támogatást közvetlenül a költségvetésből; hogy az adóalapcsökkentő kedvezmény visszaélésekre, adócsalásra adhat lehetőséget, és hogy az ily módon kapott állami támogatás, illetve állampolgári támogatás az egyházi bürokr áciát táplálja. Ezekre az ellenérvekre röviden hadd válaszoljam a következőket. Az egyházak költségvetési támogatásának a töredékét jelentené a módosító indítványunkban – amely a 933as számon került kiosztásra – megjelölt közvetett támogatási forma, tehát amely azt célozza, hogy ha valaki egyházi intézménynek vagy egyházközségnek nyújt hozzájárulást, támogatja, azt írhassa le az adóalapjából. Tehát ez egy töredéke a költségvetési támogatásnak, ami ugyancsak nem tükrözi híven és nem fedezi az egyházak valód i szükségleteit. Tehát egy jelképes nagyságú összegről van szó. Visszaélésre ade lehetőséget, ha igen, akkor valamennyi, a módosító indítvánnyal érintett szakaszban megjelölt cél és alapítványi forma visszaélésre ad lehetőséget. Nem tartanám azonban szere ncsésnek, ha a törvényalkotásban mindig abból a rosszhiszemű szempontból kellene kiindulnunk, hogy visszaélésre adhat lehetőséget. Ha arra gondolunk, hogy bármilyen alapítványt bárki tehet, és ezáltal adómentes jövedelmet ment meg saját maga számára, hogy ez a kiskapu nyitva áll mindenki számára, akkor látjuk, hogy ez az érv elesik. És a harmadik ellenérv, hogy az egyházi bürokráciát táplálja az ily módon befizetett hozzájárulás, ez, ha valaki egy kicsit is jártas az egyházak belső ügyeiben, tudja, hogy nem igaz. Az egyházközösségeknek, az egyes plébániáknak vagy gyülekezeteknek fizetett állampolgári hozzájárulás, tagsági járulék, adomány ugyanis a konkrét alacsony szintű egyházi szervezeti egységet támogatja. Éppen a direkt, a közvetlen állami támogatás táp lálja, ha valami táplálja az egyházi bürokráciát. Most mellette hadd mondjak néhány érvet, tehát a javaslatunk mellett. Az ilymódon nyújtott közvetett támogatás nem avatkozik bele az állampolgár és az adott egyház, az adott gyülekezet,
