Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
119 A képviselői kérdés műfajának keretei között irreális len ne azt kérni a miniszterelnök úrtól, hogy most és itt nyugtasson meg bennünket afelől, hogy a korábban tárca élén álló, de valamely ok miatt felmentett miniszterek nem feltétlenül maradnak a jövőben minden esetben tárca nélküliként a Kormány tagjai. Nem ké rhetem részletes indokolását, miért épít be a kormányzati struktúrába ilyen módon egy olyan intézményt, az OMFBt, amelyet véleményem szerint talán inkább meg kellett volna szüntetni. S a szűkre szabott időkeretek miatt nem várom, hogy oszlassa el kételyei nket a tekintetben, hogy a tárca nélküli miniszter mint intézmény, alkalmas arra, hogy a kormányfővel minden körülmények között lojális többséget biztosítsa a kabinetben, netán arra is, hogy a mindenkori miniszterelnök pártjának vezető tisztségviselői szám ára a költségvetés által finanszírozva megfelelő egzisztenciát biztosítson. A kérdéseket nyilván miniszterelnök úr is megfogalmazta magának, s meg fogja találni a módját megválaszolásuknak. Éppen ezért ez alkalommal a címbeli megfogalmazást leszűkítve tesz em fel a kérdést miniszterelnök úrnak. Mi a kormányzati filozófiája a tárca nélküli miniszteri intézményt illetően? Várom miniszterelnök úr válaszát. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre Antall József miniszterelnök úr válaszol. Antall József miniszterelnök válasza ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Van a feltett kérdésnek olyan része, amelyik alkalmat ad arra, hogy az önmegtartóztatás erényét gyakorolja, és ne válaszoljak rá, ugyanazzal a logikával és ugyanazzal a sértő feltételezéssel. Ez az egyik. A másik: megköszönöm, hogy alkalmat ad arra a tisztelt képviselő úr, hogy válaszolhassak arra, hogy miért van szükség tárca nélküli miniszterekre általában. Nem egy magyar specialitásról van szó, hanem a mod ern kormányzásban, akár NagyBritanniában, akár Németországban, sorolhatnám, bárhol, nagyon sok helyen számos tárca nélküli vagy államminiszter van a kormányokban, éppen azért, mert megnövekedtek azok a feladatok, amelyek miniszteri szintű képviseletet kív ánnak. A régi világban a külügyminiszterek nem tartózkodtak annyit külföldön, mint ma a belügyminiszterek általában a világban. Nemzetközi szervezetek, nemzetközi összejövetelek magas szintű képviseletet kívánnak külföldön és igen gyakran belföldön is. Teh át Hollandiában például a miniszterek mellett miniszteri rangban lévő második miniszterek is működnek, tehát ez a gyakorlat mindenütt a világban megnövekedett. Ami pedig azt illeti, hogy Magyarországon melyik tárcának. – tehát most csak erre korlátozom a v álaszomat, mivel a kormányátalakítás befejezése után készségesen fogom kifejteni kormányzati filozófiám alapjait nemcsak a tárca nélküli miniszterekre vonatkozóan, hanem a tárcafelosztásokra és ezzel kapcsolatos kormányzati elképzeléseinkre vonatkozóan is. Ami pedig a jelenlegit illeti, itt szerepet kap egyrészt a tárca nélküli minisztereknél az, hogy a miniszteri felelősség elvét ki kell terjeszteni a magyar államigazgatás egészére. Például az Állami Vagyonügynökség élén igazgatótanács áll, amelyik a dönté seket hozza. Ennek elnöke Mádl Ferenc miniszter úr, ki így egyben az igazgatótanács elnökeként a miniszteri felelősséget kiterjeszti ebben az értelemben a kormányzat részére. De ugyanő ellátja a tudománypolitikai kabinet összehangoló tevékenységét, s azon kívül speciális – ugyanúgy, ahogy a modern szervezésben, akár a tudományos kutatásban – egyéni, személyi adottságok alapján igen sok miniszteri feladatot tud például ellátni nemzetközi tárgyalásokon. Ez az egyik része. A másik egészen speciális kérdés, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, amihez az Atomenergia Bizottság is hozzá van kapcsolva, más intézmények, ott az elnöki tisztségnek a megszüntetése és megváltoztatása nélkül, tehát nem egy plusz állásként, az elnöki funkció gyakorlója
