Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV törvény és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
967 Magyarországon a társas bíráskodás egy alkotmányosan bevett és ismert fogalom, és népi ülnökök közreműködésével működnek a bíróságok. Sajnálatosnak tartju k, hogy a nem túl régen előterjesztett kormányprogram ugyan viszonylag hoszszabban foglalkozik a bírósági rendszer átalakításával, de a népi ülnöki rendszerre sajnálatos módon nem tér ki. Nem tér ki, és ebből nem derül ki, hogy ez azért történike, mert eg yelőre a Kormánynak nincsen ezzel kapcsolatban koncepciója, elképzelése, vagy csak azért, mert esetleg nem tartották fontos dolognak. Vagy ha van is elképzelése a Kormánynak erről a kérdéskörről, azt a közvéleménnyel egyelőre nem kívánta megismertetni. Egy etértek az államtitkár úrral a tekintetben, hogy ha az európai jogfejlődést hosszú évszázadokra visszamenőleg is áttekintjük, akkor a laikus bíráskodásnak többféle formájával lehet találkozni, és egy kétségtelenül fontos jogintézményről van szó. Azt azonba n feltétlenül gondoljuk, hogy a Magyarországon meghonosított népi ülnöki rendszer a későbbiek során feltétlenül felülvizsgálatra és minden bizonnyal átalakításra szorul belátható, egykét éves időszakon belül. Meggyőződésünk azonban, hogy ez a mostani törv énytervezet helyesen nem foglalkozik ezzel a koncepcióval, hiszen ahhoz, hogy ennek az egész társasbíráskodási, laikus bíráskodási rendszernek az új koncepcióját kialakíthassuk, ahhoz mindenképpen elsődlegesen az Alkotmányban kell az alapvető elveket rögzí teni, és az új Alkotmánynak kell majd a körvonalait tartalmaznia ennek a nagyon fontos kérdéskörnek. A Szabad Demokraták Szövetsége tehát azon az állásponton van, hogy a jelenlegi formában alkalmazott laikus bíráskodást feltétlenül meg kell változtatnunk. Azt azonban nem e törvény kapcsán kell megtenni. De hogy precízebb és pontosabb és könnyebben végrehajtható legyen ez a törvénytervezet, néhány módosító indítványt előterjesztünk, illetve előterjesztettünk, amelyre már az Elnök Úr az imént utalt is. És ha már Elnök Úr Hack Péter képviselőtársam módosító indítványát említette, akkor hadd mondjam el azt példaként, hogy ez a módosító indítvány többek között azt is tartalmazza, hogy a hatalmi ágak elválasztásának elvét helyesen alkalmazva ne az igazságügyminis zter tegyen indítványt a népi ülnök esetleges visszahívására, hanem a bíróság elnöke, és az őt megválasztott önkormányzati testület hívhassa vissza. Mindezek alapján összegzésül, azt hiszem, elmondhatom, hogy ezt a törvénytervezetet néhány módosítással és néhány fenntartással a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra kért lehetőséget Pálos Miklós a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Dr. Pálos Miklós (KDNP) P ÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A polgári perrendtartás ll. §a sorolja fel tételesen azokat az ügyeket, amelyekben a népi ülnökök nélkül járnak el a bíróságok. Megítélésem szerint ebben az ügycsoportban kellene felsorolni az ún. státuszpereket, elsősorban a házasság felbontásával kapcsolatos pereket. Ezek az ügyek, ahol az emberek legbelsőbb magántitkaikat kénytelenek a bíróság elé tárni, miután a népi ülnökök részvételével ez nagyobb publicitást kap, a népi ülnökök ezekben az ügy ekben ritkán tudnak állást foglalni, társadalmilag egy olyan nemkívánatos jelenséggel állunk szemben, hogy az emberek legbensőbb magánügyei, melyek sokszor megaláztatásokkal járnak, mégiscsak nyilvánosságra kerülnek. Ugyanez mondható el az ún. státuszperek közül az apaság bírói megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti ügyekben is. Úgy ítélem meg – ezzel kapcsolatban módosító indítványt kívánok előterjeszteni – , hogy a házastársak sokkal őszintébben, sokkal nyíltabban tárnák fel a bíróságok el őtt házasságuk válságba jutásának okait, ezzel nem maradnának látens tényezők azok a – tulajdonképpen a társadalom mélyén fekvő – okok, amelyek a házasságok felbomlásához
