Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince):
949 Való igaz, nagy lemaradás tapasztalható a belső infrastruktúrájában, de kérdem én, miért lenne ez az infrastrukturális lemaradás különb és jobb, mint az ország átlagát és állag át jelentő egyéb más területeken. A képviselő úr jogosan mutatott rá, hogy jelentős fejlesztési lemaradást kellene rövid idő alatt e területen is bepótolni. Ennek érdekében új fejlesztési stratégiára van szükség, melynek előkészítése és kidolgozása folyama tban van. Súlyosan érintette a postai tevékenységet és nem utolsósorban a postai dolgozókat az, hogy a közszolgálati tevékenység, a postai közszolgálati tevékenység kikerült a közszolgálatnak nevezett kedvezményezettek köréből. Való igaz, így elveszett az adókedvezmény, ez súlyosan és hátrányosan érintette a postaszolgálatot. Álláspontom szerint a Magyar Posta Vállalat jelentős mértékben ma is közszolgáltatást végez. Ezért kezdeményezzük a közszolgáltató jelleg elismerését, a kedvezmények visszaállítását, a legfontosabb lakossági szolgáltatások érdekében. Súlyos problémák mutatkoztak az elmúlt időszakban a bérezés tekintetében. Azt el szeretném mondani, hogy a 16 százalékos adómentes bérfejlesztés jogi lehetősége nem szűnt meg annak ellenére, hogy a Posta ne m tudta saját gazdálkodási körében végrehajtani ezt a bérmelést. Az adómentes bérfejlesztés mellett a korábbi években felhalmozott 22 százalékos bérlemaradást viszont a tárca kezdeményezésére sikerült felszámolni. Így 1990ben összességében már 32 százalék os bérfejlesztésre volt mód a Magyar Postánál. Itt viszont el szeretném mondani, hogy azokat a feszültségeket, amelyeket a 32 százalékos bérfejlesztés szétosztása teremtett, a szakszervezeteknek és a munkásérdekvédelmi szervezeteknek kellett volna felügye lniük vagy jobban felügyelniük, mert tudomásom szerint a bér arányában történt a bérek szétosztása. Konkrétan: akinek 40 ezer forintos fizetése volt, arra még kapott tizenkettőt, és akinek négyezer, az ezerkétszázat. Itt a szakszervezettől és az érdekképvi seleti szervezetektől a minisztérium is elvárja a jogos közbelépést. A vasúti kedvezménnyel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy december 31éig még érvényben van, viszont önálló vállalatokról van szó: önálló vállalat a Posta, önálló vállalat a MÁV. Miként adhatna a postai dolgozók részére a MÁV díjtalan vagy kedvezményezett vasúti jegyeket? Ez saját hatáskörében elvégezhető, a Posta ezt megteheti a MÁVval kötött megegyezés alapján. A vállalati gazdálkodás helyzetének és piaci pozíciójának vizsgálata alapján világosan látszik, hogy a fejlesztéshez költségvetési forrásokra is szükség lesz 1991ben. Ennek mértékét a költségvetési törvénytervezet vitája fogja meghatározni. Kérdés hangzott el a postai árakkal kapcsolatban. A postai árakat 1991 januárjától szolgáltatásonként ugyan nem egyenlő mértékű, átlagosan viszont mintegy 40 százalékos hatósági áremeléssel fogjuk emelni. Ez azt jelenti, hogy az extraszolgáltatások tekintetében magasabb, míg a hagyományos szolgáltatások tekintetében mérsékeltebb emelés re kerül sor. Szó volt a Postáról történő munkaerőelvándorlásról. Valóban rendkívül nagy a fluktuáció. Komolyan érinti és sérti a Posta működését az, hogy a képzett szakemberek nem találnak megfelelő megélhetést a Postánál. Ezt központi intézkedésekkel ke ll megszüntetni, a postai munkaerőellátás feltételeit pedig ily módon javítani. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az üzleti alapon folytatandó szolgáltatások körét bővíteni kell. Ennek kereteit egy új postatörvény fogja meghatározni. Összefoglalva: a Posta helyzete nem látszik kilátástalannak és nem is az. A minisztérium nem hagyta magára a Postát. Köszönöm a meghallgatást, kérem válaszom elfogadását. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő kérdésfeltevőnk, dr. Suchman Tamás képviselőtársunk, kérdés t kíván föltenni a pénzügyminiszterhez az Ealap, valamint a privatizációs kölcsön megnyílása időpontjának tárgyában.
