Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ LUKÁCS (MDF)
943 irányának alkotmányos keretei t. A munka folyik, a koncepciók két hónapon belül a Kormány elé kerülnek. Az ügyészségi reform tehát nem szűkíthető le személyi kérdésekre. Az elmúlt időszakban, sőt az előbbi percekben is szóba került az ügyészi szervezet legitimitásának kérdése. Amikor a z elmúlt év október 23án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, az ügyészek esküt tettek a Magyar Köztársaság Alkotmányára, és a köztársaság ezt az esküt elfogadta. Én az ügyészek megítélésénél döntőnek azt tartom, hogy esküjüket megtartjáke, szakmai szemp ontból munkájukat jól végzike, és erkölcsi tekintetben is megfelelnek a munkakörükkel szemben támasztott követelményeknek. A politikai tekinteteket maga az Alkotmány zárja ki, mert az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem fo lytathatnak. Megvallom, annál a bátor elhatározásomnál, hogy a lefőbb ügyészi tisztségre vállalkozzam, ennek meghatározó jelentősége volt, mert az ügyészi esküben szereplő, elfogulatlanul és részrehajlás nélkül való eljárásnak ez fontos biztosítéka. Az ügy észségnek kívül kell maradnia a pártok vetélkedésén, erre minden erőmmel törekszem is. Képviselő úr köztudottnak tekinti azt, hogy az elmúlt rendszerben a főügyészek kiválasztásánál nem a szakmai felkészültség, nem a becsületes munka volt a legfőbb szempon t, hanem a párthűség. Nehéz húsz főügyész úrról egy lélegzetvétellel minősítést mondani, és természetesen annak a lehetőségét sem szeretném elhárítani. Ha én döntöttem volna, más szempontok vezéreltek volna, mint elődeimet. Azt viszont visszautasítom, hogy a ma dolgozó főügyészeket legfőképpen párthűségük alapján választották volna ki, ami mellett szakmai felkészültségük és becsületes munkájuk alárendelt jelentőségű lett volna. A fővárosi főügyész és a megyei főügyészek szakmai felkészültségét, becsületes m unkáját eddigi tapasztalataim alapján megkérdőjelezni nincs okom. Ügyészségen egyébként 1982 óta pályázat alapján töltik be az állásokat, így a vezetői tisztségeket is. A főügyészek közül 16 főügyész – helyettesi tisztségből avanzsált főügyésszé, négyen korá bban pártalkalmazottak voltak. Ezt megelőzően közülük hárman az ügyészségtől mentek a párthoz, egy pedig 25 év közigazgatási szolgálat után szerződött le 3 évre a párthoz. Az viszont nyilvánvaló, hogy ha az igazságszolgáltatási szervezet tervezett reformja során mind a bírósági elnökök, mind a megyei főügyészek megbízásának, illetve kinevezésének új rendje kerül bevezetésre, ezzel összefüggésben mind a megyei bírósági elnökök, mind a megyei főügyészek tekintetében tisztújításra fog sor kerülni. Ez csak együ tt lehetséges, egyik a másik nélkül nem! A megyei főügyészek jelenleg határozatlan időre szóló munkaviszony keretében látják el feladataikat. E munkaviszony megváltoztatására törvényre van szükség. Az időpont megjelölése az Igazságügyi Minisztériummal egye ztetve lehetséges. Előreláthatólag az elkövetkező év első negyedében látszik ez megvalósíthatónak. Kérem a képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszát. Megkérdezem Szabó Lukács képviselőtársamat, egyetérte a főügyészi válasszal. SZABÓ LUKÁCS (MDF) Elnök Úr! Főügyész Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd pontosítsak egy gondolatot, mert azt hiszem, hogy a tisztelt legfőbb ügyész úr félreértette azt a kérésemet, amikor főügyészeknek a váltását hangsúlyoztam. Nemcsak a megyei főügyészekre, hanem általában a főügyészekre gondoltam, tehát a városiakra is, tehát itt már nemcsak 19 plusz 1ről van szó, hanem az összesről. (Derültség.)
