Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
932 sem érzik, hogy a földművelésügyi kormányzat távlatot nyitna előttük jövőjükre vonatkozóan. Hadd ismételjem meg: tapasztalataim vonatkoznak a mezőgazdasági termelők min den rétegére, s minden üzemformára is. A bizonytalanság, egyes rétegekben a kétségbeesés, általános. Engedjenek meg néhány példát. Egyes falvakban a tejtermelők olyan súlyos értékesítési gondokkal küszködnek, hogy teheneik levágására gondolnak. A tej felvá sárlási ára nem fedezi a termelési költségeket, több helyen a tejipar nem is veszi át termékeiket, ráfizetéssel gazdálkodnak. Így sorolhatnám a baromfihizlalók vagy tojástermelők, a zöldség- és gyümölcstermelők, egyes vidékeken a málnatermelők gondjait is. Nem részletezem tovább, csupán érzékeltetni akartam, hogy a jelek szerint a mezőgazdasági termékek értékesítésének piaca, különösen a kistermelők esetében teljesen szétesőben van. Ugyanakkor teljes a bizonytalanság – s hadd tegyem hozzá a türelmetlenség i s – a földtulajdon kérdésének megoldása, az egyszer már megindult folyamat megtorpanása következtében. A meglátogatott falvakban az a benyomásom alakult ki – s feltételezem nemcsak országunknak ezen a vidékén jellemző ez – , hogy a földművelési kormányzat k ezéből kicsúszott az irányítás, pontosabban fogalmazva a mezőgazdaságnak ebben a nehéz és válságos helyzetében nem tud elfogadható távlatot nyitni az ágazat számára tulajdonképpen egyetlen termelési forma előtt sem. A Kereszténydemokrata Néppárt célja – am ely nyilvánvalóan nem különbözik az Országgyűlésben jelen levő többi pártétól sem – , hogy minél előbb meg kellene nyitni az utat a falusi társadalom és elsősorban a mezőgazdasági vállalkozók azon rétegei előtt, amelyek érzik magukban a képességet, a bátors ágot, hogy megkezdjék a munkát az őket jogosan megillető saját földjeiken vagy legalábbis bővíthessék házuk táján a kialakult gazdálkodási feltételeket. De ugyanez vonatkozik az erőszakkal létrehozott termelőszövetkezeteknek mondott kollektív gazdaságokra is, amelyeknek tagjai várják a demokratikus átalakulás lehetőségét, igazi tulajdonosi jogaik mielőbbi kialakítását. Hogy mindezeken a területeken meginduljon a kibontakozás, annak azonban számos lényeges jogi, gazdasági s agrárpolitikai feltétele hiányzik. A mezőgazdaságban dolgozók különböző rétegei türelmetlenül várják a Kormány, illetve a földművelésügyi kormányzat határozott kezdeményezését és a jövőnkre vonatkozó tájékoztatását. A jelek szerint jóformán egyszerre kellene a termőföld magántulajdonát meg nyugtatóan szabályozó földtörvény, s egy igazi, demokratikus szövetkezeti törvény, s a kormánytól független önálló, a parasztság, illetve a mezőgazdaság érdekeit őszintén és szakszerűen felvállaló érdekvédelmi szervezet. A Magyar Parasztszövetség ugyan edd ig is kínálkozott erre a szerepre, átütő erejű teljesítményt azonban mindeddig nem tudott felmutatni. Ez is és a többi érdekvédelmi szervezet működése is jelzi, hogy mielőbb szükség lenne egy átfogó szövetkezeti érdekképviseleti törvényre. ELNÖK (Vörös Vin ce) : Kérem képviselőtársamat, hogy sűrítse a mondanivalóját. CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Megpróbálom értelemszerűen befejezni. Mindehhez azonban – már utaltam rá – szükséges lenne a meglevő szövetkezeti törvényt hatályon kívül helyezni, és helyette olyan törvényt alkotni, amely valóban megfelel a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége demokratikus előírásainak, s ugyanakkor alkalmazkodik a mi helyi adottságunkhoz, benne az egyéni, emberi és gazdasági szabadságfok követelményeihez. Ilyen társulásokra me glenne a készség, s a társuló gazdák szakosodhatnának növénytermelésre, állattenyésztésre, illetve feldolgozó, szolgáltató, értékesítő szövetkezeti tevékenységre. Mi sürgeti a mezőgazdaság ilyen értelmű átalakítását? Azt hiszem, nem mondok újat ebben a ház ban, ha arról tájékoztatom a kormányzatot és képviselőtársaimat, hogy a mezőgazdasági üzemekben összeomlóban van a vagyonvédelem. Most már egészen nyiltan folyik a közös vagyon jogtalan