Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZABÓ IVÁN, DR. a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
910 elsősorban a gazdasági, a költségvetési, a jogi bizottság már megtárgyalta, de még a szociális és egészségügyi bizottság is önálló módosító indítványt terjesztett elő. A törvényjavaslat egyes fejezeteihez érkezett módosító indítványokat sorra véve megállapítható, hogy a fogalmakat és az általános klauzu lát tartalmazó szabályokhoz, valamint a tisztességtelen versenycselekményekről szóló fejezetekhez olyan indítványok érkeztek, amelyek a tervezet fogalmi rendszerét igyekeztek pontosítani. Ezek közül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tisztességtel en piaci magatartás tilalma mint kifejezés, a külföldi, sőt a korábbi hazai versenyjogban kialakult kifejezés, amelyet nem lehet felcserélni más, például általánosabb jellegű, mondjuk a jó erkölcsbe ütköző magatartás tilalmával, sem pedig szűkíteni a törvé nysértés fogalmával. Ez utóbbi nyilvánvalóan szűkebb tartalmat takar, mint a tisztességtelenség jogi kategóriája, és ezért ennek alkalmazása nem tenné lehetővé, hogy az üzleti életben tapasztalható tisztességtelennek ítélhető, rendkívül változatos magatart ásokkal szemben a verseny védelmében föl lehessen lépni. A fogyasztók megtévesztésének tilalmát szabályozó rendelkezések csupán a verseny szempontú fogyasztóvédelmet testesítik meg, ezért nem is lehet elvárni a versenytörvénytől, hogy tartalmazza a nyugateurópai országokban már bevezetett és a széles körű fogyasztóvédelmi törvények valamennyi rendelkezését tartalmazó rendelkezések ide történő felvételét. Az e fejezetben szereplő, a meg nem levő áru reklámozását tiltó rendelkezés elhagyására irányuló indítv ányt a Kormány nem tudja elfogadni, mivel az ilyen magatartás jelenleg tapasztalható kétségtelenül gazdasági életünkben, hatására a megtévesztett fogyasztók olyan árukból is vásárolnak, amely eredetileg szándékukban nem is állott. Ezért ezt a módosító indí tványt sem a gazdasági, sem az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. A versenyjog három legfontosabb részét tartalmazó rendelkezésekhez, így a kartelltilalomhoz, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmához, valamint a fúziókontrollhoz érkezett a l egtöbb módosító indítvány, s a bizottságok is ezeket tárgyalták meg a legrészletesebben, így ezzel szeretnénk egy picikét bővebben foglalkozni, előre is elnézést kérve a nagyszámú módosítás miatt. Ha csak a lényegre is térek ki, egy kis időt azért igénybe vesz ez a válaszadás. A kartelltilalom a versenyjognak régi szabálya, ugyanakkor későbbi jogfejlődés eredménye az ezek alóli kivételek és a mentesülés szabályának a kialakulása. Az utóbbiakra azért van szükség, mivel a gazdasági erők koncentrálása pozitív hatásokkal is jár a műszaki és technikai fejlődésre, másrészt pedig a hazai vállalatoknak a külföldi piacon való megerősödésével járhat. Ezért a fejlett versenyjoggal rendelkező országok gyakorlatából átvéve, a törvény különböző kivételeket és mentesítő sz abályokat tartalmaz. A csekély jelentőségű, úgynevezett bagatell kartell mértékére vonatkozó százalékos szabály módosítását javasolta Pál László képviselő úr, figyelemmel arra, hogy a 10% alatti kartellek érdemben még nem képesek a verseny korlátozására. A törvényjavaslat szerint 5%os mérték került megfogalmazásra. Ennek a mértéknek a 10%ra való felemelését, amelyet a gazdasági bizottság is támogatott, a Kormány elfogadja, mivel ez egyszerűbbé teszi a gazdálkodóknak törvényhez történő alkalmazkodását. A m entesülési szabályokhoz általánosságban két ellentétes javaslat is érkezett. Egyfelől Kósa Lajos képviselő úré, amely lerövidítené a kivételekre vonatkozó példálózó jellegű szabályokat, és egy gyakorlatilag megfoghatatlan kategóriával, a nemzetgazdasági ér dek számára való előnnyel kívánja azokat behelyettesíteni. Mivel ennek a tartalma nézetünk szerint most nem tisztázható, egyébként pedig a népgazdasági érdekre való régebbi hivatkozás nyilvánvaló utánérzése és ennek a tartalmatlansága is világossá teszi, h ogy ezt a megfogalmazást a törvény nem kívánja átvenni, úgyhogy ezt nem támogatjuk. Ezzel ellentétes indítvány volt Rott Nándor képviselő úré, aki kazuisztikus jellegű szabályozást kívánt volna adni a mentesülés eseteire. Ezt egyébként más versenyjogok sem tudták megoldani, és ehelyett általánosságban olyan keret jellegű szabályokat alkalmaztak, mint amelyet mi is ajánlunk Önöknek, mint például a kartellmegállapodással járó előnyök és hátrányok mérlegelése, amelyet a joggyakorlat meg tud tölteni tartalommal . Ezért fenntartjuk azt a javaslatunkat, hogy a
