Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 13. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
900 korábban az esztergapadot elhagyó idős munkás illetékmentesen átadhatta az állami gyárban dolgozó fiának az esztergapadot, ma ezt 25 százalékos kulcs révén teheti meg. Úgy érzem, hogy a kulcsok mérséklése csak az infláció változását tükrözi, de nincs benne a koalíciós pártoknak az a szándéka, hogy itt valódi tulajdo nreform következzen be, valódi tulajdonosi réteg alakuljon ki. A második indítványom mentességeket tartalmazna. A korábbi illetékkódex a háborúban elesetteknek mentességet biztosított, ez azóta megszűnt, de ma is gondoljunk arra, hogy emberek ezrei kockázt atják naponta életüket, hogy ez az ország működőképes legyen, bányászok szállnak le a mélybe, vagy a kohók mellett ott állnak – tudjuk az idei ózdi tragédiát, ismerjük ennek következményeit – , a légitársaságok dolgozói szintén naponta kockáztatják az életü ket, s a nagy számok törvénye szerint elkerülhetetlen, hogy hivatásuk gyakorlása közben meg ne haljanak közülük minden évben. Tudom, benne van a törvényben az egyedi elbírálás esete, de törvényileg szeretném biztosítani az így elhunytak hozzátartozóinak, h ogy illetékmentesen vegyék át elhalt szüleik vagyonát. A harmadik módosító szándékom az egyenjogúsítással kapcsolatos: ne legyen különbség a lakosság és a különböző ingatlanközvetítő intézmények illetékmentessége vagy illetékkötelezettsége között. A mi pro gramunk emberközpontú, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak inkább előjogai legyenek, mint hátrányos megkülönböztetést élvezzen e téren. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Képviselő urat is arra kérem, hogy mielőbb nyújtsa be módosítványát. Tisztelt Országgyűlés! Következő felszólalónk Balás István, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Balás István (MDF) BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Talán nem véletlen, hogy a felszólalók között több ü gyvédet találunk, mint más foglalkozásút. Ennek az oka többek között az lehet, hogy az ügyvédek a hétköznapi gyakorlatban kissé talán az állampolgári érdekek fokozott szem előtt tartása mellett is mintegy pazarló gazdálkodásnak tekintették a gyakorlatukban az illeték lerovását, és ezt saját tapasztalatomból is megerősíthetem, hogy gondosan ügyeltünk minden lehetőségre, ahol spórolási alkalmat találtunk az állampolgárnak. Érdemben talán az sem mellékes, hogy az ügyvédi felszólalásokban egy másik elem is megm utatkozik, nevezetesen a fiktív ügyletekre való kényszerítés elleni küzdelem. Valamennyi ügyvéd, ha akart, ha nem, találkozott ilyen jelenségekkel, amikor a magasabb átírási kulcsok elkerülése érdekében az ügyfelek azt állították, s az ügyvéd jobb híján el fogadta, hogy egy másik ügyletet kell megkötni, amelynek mellesleg alacsonyabb az illetéke, az ún. százaléka. Ebben az ügyben az ügyvédek valóban profinak tekinthetők. Tisztelt Ház! Tegnap jeleztem felszólalásomban azt az aggályomat, nehezen indokolható, h ogy amíg nagy értékű gépjárművek esetén egy vagyonos rétegnek kedvezünk akkor, amikor az illetékmentességet garantáljuk az átírásnál, ezzel szemben a kis értékű falusi lakóházak öröklése esetén kemény illetéket szabunk ki. Ezt tegnap csak felvetettem, és t ovábbgondolásra ajánlottam másoknak ötlet jelleggel. Azonban úgy vélem, kevés az esély, hogy az illetékjavaslat ügyében egy markáns, ezt a kört érintő változást valaki magára vállalná, s a módosító indítványt előterjesztené. Nagyon komoly felelősséget vesz az magára, aki egy matematikailag kiegyensúlyozott törvényhez próbál javaslattal hozzányúlni – ezt a felelősséget én vállalom. A következő javaslatot terjesztettem elő – sokszorosítása folyamatban van. Vonjuk illeték alá a gépjárműveket, egységesen, akár visszterhes, akár ingyenes ügylet esetén 6 százalékos, tehát úgynevezett általános visszterhes tételű illetékkel egyező módon. Vizsgáljuk felül
