Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 12. hétfő, az őszi ülésszak 15. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN, a Pénzügyminisztérium államtitkára:
886 A megszerzett vagyon piaci értékéhez kötődő százalékos elvonások túlzottá, míg az eljárási cselekmények fix összegű illetékei lényegében véve túlságosan alacsonnyá váltak, elértéktelenedtek – nemritkán névleges összegnek minősíthetők. E torzulásokat korrekt módon csak az elvonási mértékek újraszabályozásával, a tényleges értékviszonyokhoz igazításával lehet megszüntetni. Végezetül az illetékszabályok megújítását elodázhatatlanná teszi a rendszerváltást követő ga zdasági változás is, az annak megfelelő új jogintézmények kialakulása – gondoljunk csak a helyi önkormányzatok létrejöttére vagy az adózás rendjében bekövetkező változásokra, amelyek újabb változásokat tesznek szükségessé az illetékek területén is. Az emlí tett tényezők által kikényszerített újraszabályozás ugyanakkor jó alkalom az illeték kódexjellegének további megerősítésére is. Így például a javaslat szerint az illetékek rendszeréből kikerülnek azok az elemek, amelyek erőltetetten vagy egyáltalán nem ill eszkedtek az illetékek hagyományos szerepkörébe. Ennek megfelelően a fémjelzés illetékét egy annál rugalmasabb díjrendszer váltja fel; a nyereményilleték – valós funkciója szerint – az adóztatás körébe kerül. Az illetékrendszeren kívül eső, de illeték elne vezéssel működő, attól eltérő tartalmú konzuli illetéket, dohányjövedéki illetéket – tényleges szerepüknek megfelelően – díjként, illetőleg bírságként kívánjuk újraszabályozni. E változtatások is hozzájárulnak a szabályozás áttekinthetőbbé és megalapozotta bbá tételéhez. Tisztelt Ház! Az elmondottakból következik, hogy a törvényjavaslat kidolgozásakor nem az illetékterhek növelése, hanem arányosabbá tétele; s az illetékrendszer korszerűsítése volt a szándék. Ennek során azonban nem a mindenáron újat akarás m unkált, hiszen megőrizni – és esetenként megerősíteni – javasolja a Kormány a ma hatályos illetékszabályok bevált, nemritkán több emberöltőnyi idő alatt kikristályosodott elemeit. A javaslat nem változtat az illetékek struktúráján, minthogy továbbra is a v agyonszerzéshez kapcsolódó úgynevezett vagyonszerzési illetékekre, illetőleg az államigazgatási és bírósági eljáráshoz kötődő eljárási illetékekre tagolódnak a különböző fajta illetékek. A vagyonszerzési illetékek körében nem lényegtelen az a körülmény, ho gy az illeték fizetésével megvalósuló közteherviselés az ingyenesen vagy visszteher ellenében bekövetkező gyarapodáshoz kötődike. A társadalmi igazságosság azt kívánja, hogy a vagyontárgyat ellenérték fejében megszerzők mérsékeltebb illetéket viseljenek e l, szemben azokkal, akik örököltek, vagy ingyen, ajándékba kapták vagyoni javaikat. A különböző jogcímen bekövetkező vagyonosodási illetékterhek megállapításánál azonban a Kormányt az a cél vezérelte, hogy a mainál arányosabb teherviselés egyaránt szolgálj a az emberek vagyongyarapodásához fűződő és a költségvetéshez fűződő érdekeket. Más szavakkal: a közösség és az egyén boldogulását egyaránt akarjuk. A javaslat figyelembe veszi azt is, hogy a vagyoni javak öröklésére, ajándékozására rendszerint rokonok köz ött kerül sor. Ezért különösen a közeli hozzátartozók esetében indokolt mérsékeltebb elvonással honorálni azt a feltételezett közreműködést, amelyet a családi vagyon képzésében e rokoni fokozatú személyek feltehetően megvalósítottak. A vagyonarányos teherv iselés követelményeire is figyelemmel az ingyenes vagyonszerzés illetékének a mértékét továbbra is a megszerzett vagyon értéke, valamint a vagyont juttató és szerző közötti rokoni kapcsolat szerint differenciált, úgynevezett sávosan progresszív kulcstábláz at határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a javaslat elfogadásával azonos értékű vagyon után az örökösnek, illetőleg megajándékozottnak a jelenleginél 3040 százalékkal kevesebb illetéket kell fizetnie. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról is, hogy töb b lehetséges megoldás közül azt is megvizsgáltuk, hogy az ajánlott sávosan progresszív kulcstáblázat helyett a lineáris elvonás bevezetése miként hatna az örökösökre, illetőleg a megajándékozottakra. Minthogy a lineáris elvonás nincs tekintettel a vagyont juttató és szerző közötti rokoni kapcsolatra, nehezen, illetve nem tudja kedvezményezni a közvetlen hozzátartozók közreműködését az említett vagyon létrehozásban. Ezért
