Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 12. hétfő, az őszi ülésszak 15. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ)
873 várakozás egy olyan új társadalombiztosítás létrejöttére, amely mellett megvalósulhat az eddigi pazarló és párhuzamosságokkal dolgozó egészségügy tételes finanszírozási rendszere, a biztosítottak és az egészségügy érdekeltsége. Ezért kérem, ne késlekedjünk, fogadjuk el a TB 1989es költségvetését, hogy mihamarabb azokról a fontos törvényekről tárgyalhassunk, amelyek ezeket a célokat szolgálják. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Freund Tamás a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Freund Tamás (SZDSZ) FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének vizsgálata igen tanulságos abból a szempontbó l, hogy hogyan hozhatja egy kormány egyre nehezebb helyzetbe a nyugdíjasait és a járadékosait azzal, hogy a társadalombiztosítás pénzét használja fel az államháztartási deficit csökkentésére. Az említett évben a táradalombiztosítás tervezett bevétele jelen tősen, 13 százalékkal nőtt. Addig az összkiadások növekedése lényegesen alacsonyabb volt, 5,5 százalék. Az összes nyugdíj- és járadékkifizetés mindössze 3,8 százalékkal emelkedett a tervezetthez képest. A társadalombiztosítás bevételében megjelenő 35 milli árd plusz nem azt szolgálta, hogy a TBellátások színvonala javuljon, hanem azt az ideológiát, hogy tartalékalap képződjék. Ezzel önmagában egyet lehetne érteni. De nem úgy, hogy közben az emberek egyre növekvő hányadánál jelentkeznek súlyos ellátási gondo k. A hosszú távú befektetések elvileg, ha jók, akkor valóban a társadalombiztosítás vagyonát növelik. De a Némethkormány által kikényszerített TBbefektetések rosszak voltak. Az összköltés 94 százaléka olyan tételekbe történt, amikből nincs közvetlen hasz nuk a járulékfizetőknek. Ebből fizették a gyógyszertámogatások árkiegészítését, vagyis a magyar gyógyszeripar támogatását. Ebből történt a korábbi Szociális és Egészségügyi Minisztérium megfinanszírozása 300 millió forinttal. A költés 6 százaléka volt olya n, amiből közvetlenül hasznuk volt a járulékfizetőknek. Irányítva, nagy tételben történt diszkont kincstárjegyvásárlás, vagyis a pénz visszairányítása az állami költségvetésbe. 35 milliárd bevételi többletből 25,6 milliárd 4,6 százalékos hozamot hozott. E z messze a lakossági kamatok alatt van, vagyis ha nem kincstárjegyet vesznek, hanem beteszik az OTPbe, akkor lényegesen nagyobb a haszon. A kiadások között szerepel még egy százmilliós tétel, melyet a kevesek által ismert ingatlanbanki részvények megvásár lására fordítottak. Csak találgatni lehet, hogy ez mely pénzügyi csoport haszonszerzését szolgálhatta. Mindenesetre az tény, hogy az említett banknak ma az a Győrfy István az elnöke, aki akkor éppen az egykori Szociális és Egészségügyi Minisztérium államti tkára volt. Mindez azért történhetett meg, mert a járulékfizetők érdekeit senki sem képviseli a társadalombiztosítás pénzügyi folyamatainak ellenőrzése során. A társadalombiztosítás az infláció növekedéséből hasznot húz, mert jobban növekednek a bevételei. Ha azonban a TB pénzét különböző pénzügyi technikákkal a költségvetési deficit csökkentésére használják – mint ahogy ez tavaly történt – , akkor nem marad tőkéje az infláció kompenzálására, így azt át kell terhelnie a tőle függő néprétegekre, a nyugdíjasok ra és a gyerekes családokra. Míg a bérből és fizetésből élők egy bérár spirál révén követni tudják nagyjából az inflációt, addig a társadalombiztosítás ellátásától függő nyugdíjasokra és gyerekes családokra aránytalanul nagy inflációs teher hárul, amelyne k eredményeként – láthatjuk – a szemünk előtt szakad ketté a társadalom. Így válhat a társadalombiztosítás hallatlan politikai feszültségek generálójává. Például ha a 35 milliárdos szufficitből csak 10 milliárddal támogatták volna a költségvetést, és 25 mi lliárdot fordítottak volna a nyugdíjasok megsegítésére, akkor a tavalyi egy nyugdíjasra jutó éves
