Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 12. hétfő, az őszi ülésszak 15. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ARATÓ GÉZA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
868 Megköszönöm Surján László népjóléti miniszter úr előterjesztését. Szólásra következik a szociális bizottság előadója, Arató Géza. Dr. Arató Géza, a szociális, csal ádvédelmi és egészségügyi bizottság alelnöke ARATÓ GÉZA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottsága 1990. november 7én megtárgyalt a a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló, 565ös számon beterjesztett törvényjavaslatot, és azt 1 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. A vita során több lényeges észrevétel hangzott el, amelyeke t célszerű röviden összefoglalni a plenáris ülés számára is. Az Állami Számvevőszéknek a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletének vizsgálatáról készült jelentésében is olyan figyelemre méltó tények, adatok és javaslatok vannak, amelyek meg ismerése és megfontolása hasznos lehet a Társadalombiztosítási Alap következő évi költségvetésének beterjesztésekor és megvitatásakor. A bizottságban a képviselők egyetértettek abban: helyes és igen fontos lépés volt, hogy a Társadalombiztosítási Alap az 1 988. évi XXI. törvénynek megfelelően 1989. január 1jétől elkülönült az állami költségvetéstől. Arról is rendelkezett a törvény, hogy a társadalombiztosítási ellátások zavartalan folyósítását pénzügyi fedezethiány esetére állami garancia szavatolja. Az Ala p gazdálkodási önállóságát az idézett törvény azzal is deklarálta, hogy az ellátási kötelezettségeket meghaladó bevételi többletek nem vonhatók el. Ezeknek a rendelkezéseknek a célja egy olyan finanszírozási és gazdálkodási rendszer megalapozása, amely hos szú távon biztonságot teremt a társadalombiztosítási ellátások értékállóságának. Úgy tűnik, hogy ennek a célnak az elérését számos körülmény akadályozta, illetve akadályozza. Ilyen maga a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény és az annak végrehajtásá ra kiadott 13/1989es számú minisztertanácsi rendelet, melyek még az Alap elszámolásával kapcsolatos fogalmakat sem határozzák meg egyértelműen. A működés érdekében a meglévő szabályozásokhoz kellett igazítani a Társadalombiztosítási Alap elszámolási és sz ámviteli rendjét. Ezért az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság néhány kivételtől eltekintve a költségvetési szervekre vonatkozó elszámolási rendet alkalmazta. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a bevételi többletekkel való gazdálkodás sal kapcsolatos döntési hatáskört átmeneti feladatának tekintette a társadalombiztosítás önkormányzatának a létrehozásáig. Már 1989ben a munkáltatók járuléktartozásai meghaladták a 10 milliárd forintot, melyet a Társadalombiztosítási Főigazgatóság a rende lkezésére álló eszközökkel megfelelő hatékonysággal kezelni nem tudott és ma sem tud. Ez a kintlévőség napjainkig tovább duzzadt, és mára eléri a 19 milliárd forintot. A járuléktartozások növekedésének hátterében a gazdasági szféra zavarai mellett tudatos szabálysértések is szép számmal akadtak. A gazdálkodó szervek a járuléktartozás növekedésével olcsó hitelhez jutottak, tudniillik a késedelmi pótlék szintje a piaci hitelkamat mértékéhez képest, különösen az előző időszakban igen alacsony volt, így visszat artó ereje sem lehetett. A gazdálkodó szervezetekkel szemben a rendelkezések a nemzetközi normákkal ellentétben a késedelmi pótlék révén kollektív felelősségre vonást alkalmaznak. A járulékbefizetés elmulasztásáért tehát a munkavédelmi, egészségvédelmi stb . jogszabályok szankcionálási előírásával ellentétben a személyes vezetői felelősség nem érvényesíthető. Az Állami Számvevőszék a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletéről szóló jelentésében ugyanazokat a kezdeményezéseit fogalmazza meg az Országgyűlés számára, melyeket saját bizottságunk is a Parlament figyelmébe ajánl. Ezek a következők: 1. A Társadalombiztosítási Alap irányító szervezetének, önkormányzatának létrehozása, működésének, hatáskörének törvényben történő szabályozása.
