Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 6. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
841 tollából, amelyet ez a bizottság is megvitatott – a miénk természetszerűleg nem – , és ott azt nem támogatták. Ebben a körben az alkotmányügyi bizottság ülésének összehívása szükségtelen, hiszen az ezt megelőző – amire ez alapult volna – indítványt vitattuk meg érdemben, és ezzel nem értettünk egyet. Maga a bizottsági jelentés 720as sorszám alatt minden képviselőtársunk rendelkezésére áll. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezném dr. Wekler Ferenc képviselő urat, az önkormányzati bizottság elnökét, de még nincs itt. Ezért rátérünk a… (Dr. Balás István jelentkezik.) Kérem? Balás István folytatni kívánja. Kérem a mikrofonját bekapcsolni. BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tudom, hogy én nem nyilatkozhatom Wekler Ferenc helyett, de úgy látom, hogy ott még a holnapi napirendről vitatkoznak. Csak jelzem, hogy az ottani döntések betű szerint megegyeztek az alkotmányügyi bizottság döntéseivel. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös M átyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Akkor folytatjuk az általános vitát a felszólalásokkal. Felszólalásra jelentkezett dr. Gál Zoltán a Magyar Szocialista Párt részéről, dr. Hasznos Miklós a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, Nagy András képviselő, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót dr. Gál Zoltán képviselőnek. Felszólaló: Dr. Gál Zoltán (MSZP) GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) Elnök Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ugyan rövid, de körülötte már elég hosszadalmas vita alakult ki. Azt hiszem, hogy ez végső soron abból fakad, hogy ez a rövid törvényjavaslat lényeges kérdéseket – lényeges szakmai és lényeges politikai kérdéseket – is hordoz. Tulajdonképpen ez két fő részre bontható. Az egyik a Belügyminisztérium polgáriasításával összefü ggő szabályokat tartalmazza, a másik pedig a rendőrségi parancsnoki állományra nézve bevezetendő pályázati rendszert. Mind a két kérdéshez szeretnék hozzászólni, és elöljáróban azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat megítélésem szerint ellentmondásos, mert pozitív vonásai mellett hiányosságokat is tartalmaz, és ezeket akkor is szóvá kell tenni, ha mindnyájan tudjuk, hogy ez a kis törvénytervezet egy átmeneti törvény, hiszen azok a kérdések, amelyeknek a szabályozásáról itt szó van, egyrészt valószínűleg a k özszolgálati dolgozók jogviszonyáról szóló törvényjavaslatban fognak végleges formát ölteni, illetőleg a rendőrségi törvényben. Ami a téma első részét illeti – ez a Belügyminisztérium polgáriasítása – , úgy gondolom, mindnyájunk által támogatandó, helyes cé l. Támogatandó a Kormánynak az a korábbi időszakban elkezdődött törekvése, hogy a Belügyminiszérium valóban közigazgatási szervezetté alakuljon át. Úgy gondolom azonban, hogy a törvényjavaslat hiányos. Hiányos, mert nem tartalmaz azokra a szolgálati viszon yban lévőkre tartalmi szabályokat, akik a Belügyminisztériumban közigazgatási munkát végeznek. Hiszen nem az a lényeg, hogy azok a rendőrök, akik szolgálati viszonyban állnak, és a Belügyminisztériumban közigazgatási tevékenységet végeznek, azok a rendfoko zatukat vagy egyenruhájukat használhatjáke, hanem az a lényeg, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk akkor, amikor a közigazgatási munkájukat végzik. Ezért megítélésem szerint feltétlenül ki kell bővíteni a törvényjavaslatot egy olyan szabállyal, amely azt írja elő, hogy ha a szolgálati viszonyban lévők a minisztériumban közigazgatási munkát végeznek, akkor az ő munkavégzésük során keletkező viszonyukra az általános közigazgatási szabályok vonatkozzanak. Hiszen ha ezt nem tesszük, akkor fennmarad a szolg álati viszonyra vonatkozó szabály rájuk nézve, és ez mondjuk azt a furcsaságot is lehetővé tenné, hogy egy
