Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 6. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
807 Még két kérdésre szeretnék kitérni. A gazdasági erőfölénnyel járó visszaélés lehetőségét, illetve ennek kizárását az anyag megfelelő módon kezelni kívánja. Szerepel azonban egynéhány olyan fog alom ma már közéletünkben, törvénytervezeteinkben, amely a gyakorlatban rendkívül nehéz problémák elé fogja állítani azt a hivatalt, amelyiknek az érintett piacokat specifikálnia kell, s a gazdasági erőfölény tényét specifikálnia kell, hiszen egy érintett piac a faluban maga a falu, s itt gazdasági erőfölénybe kerülhet az egyetlen hentes. Gondolom, ilyen problémákkal szembekerülve, a versenykérdésekkel foglalkozó hivatal nagyon meg kell hogy fontolja, a hentes áremelési törekvéseit napirendre fogjae tűzni, s vizsgálni fogjae. Önmegtartóztatásra is szükség lesz, de élni is kell ezzel a joggal – mint mondottuk – abban az esetben, ha fennáll a veszélye az árak elszabadulásának. Még talán egy kérdést, amit szintén megfontolásra ajánlunk még a további gondolkod ás során, ez a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatoknak a helyzete, bejelentési kötelezettsége vagy esetleg – ahogy a 19. § írja – a Kormány által elrendelt árintézkedések kérdése. Én azt hiszem, hogy komoly gonddal fogunk szembekerülni akkor, ha egy külföldi érdekeltségű magyarországi vállalat számára a Kormány elő kíván írni bármiféle szabályozást. Ennek a feloldási módjára még pillanatnyilag nem rendelkezünk javaslattal, a problémára szeretném felhívni a figyelmet. Alapvetően egyetértünk azzal, hogy ez a törvény megszülessen; jelentősen fog hozzájárulni a magyarországi piac kiépüléséhez, de a tyúk – tojásprobléma előttünk van, előbb piac, utána törvény vagy előbb törvény, azután piac. Mi azt hisszük, az helyes megoldás, hogy ez a lépés megtörténik , ha a hatálybalépés időpontját mozgatni lehetne, akkor megfontolandó, hogy esetleg egy kicsit később szülessen meg, ezt akkor látjuk igazán, amikor a többi kapcsolódó törvényt is elfogadta az Országgyűlés. (Taps a Szocialista Párt részéről.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Cséfalvay Gyula, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Cséfalvay Gyula (KDNP) CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ártörvényre – ahogy áttanulmányoztam, meg ahogy a miniszter úr is tájékoztatott ben nünket róla – tulajdonképpen a piacgazdaság bevezetése miatt van szükség. Vannak olyan vállalatok, amelyek monopolhelyzetben vannak, és ezzel vissza is élhetnek, s vissza is élhettek. Én egy olyan dologról akarok szólni, amely ennek az ellentéte, éppen nem lehet visszaélni vele. Ezelőtt 10 nappal adtam át a miniszter úrnak egy emlékeztetőt a hédervári tehéntartó gazdának a problémájáról, aki a tejet a tejipari vállalatnak átadja, s a vállalat értesítette ezeket a gazdákat, hogy a tejnek az 50 százalékát tud ják csak kifizetni. Megkérdezték a gazdák, akkor ők mit csináljanak a tehenekkel, a válasz az volt, amit akarnak. Amikor biztatást kaptak ezek az emberek a tehéntartásra, tejtermelésre, akkor egy előszerződést kötöttek a tejipari vállalattal, s ennek az el őszerződésnek a bemutatására a takarékpénztár adta a hitelt. Ott alá kellett írni egy olyan kötelezvényt, hogy négy évig nem adják el az állataikat, négy évig tartani fogják. Ha én megnézem ezt az ártörvényt, ebben van olyan passzus, hogy az ár maximuma és minimuma. Ha a tejtermelő gazda az általa termelt tejet nem tudja a vállalatnak eladni hivatalos áron, akkor ha eladja – kiméri ott helyben a fogyasztónak olcsóbban – , máris megsértette az ártörvényt. Valamikor régen, még a hetvenes években, emlékezem arr a, is volt akkor ártörvény, meg volt határozva a maximum- és a minimumár, de akkor gondoskodtak arról, hogy a minimumáron a termelő eladhassa az áruját. Kötelezték erre azt a monopolhelyzetben levő gazdálkodó- szervezetet, át kellett vennie az árut, azután annak a gondja, dolga volt, hogy mit csinál az áruval. Próbáltam tájékozódni, hogy a tejtermelés körül mi a helyzet. Azt mondják a Földművelésügyi Minisztériumban, hogy nincs túltermelés, hanem a fogyasztás csökkent, és ezért van a tejiparnak problémája. Én szeretném, hogyha ennek a feloldására lehetőség lenne a törvényben, jó lenne, ha a
