Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 3. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)
9 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Azt kérem akkor, hogy a házbizottság fél egykor a fölmerült probléma áthidalására egy ötperces ülést tartson a delegációs teremben. Köszö nöm szépen. A kérdésre utána térünk vissza.Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tehát a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Megkérdezem jegyző képviselőtársaimat, iratkozotte fel valaki az általános v itában hozzászólásra. HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: Igen, ketten iratkoztak fel: dr. Füzessy Tibor és dr. Ugrin Emese a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. ELNÖK (Szabad György) : Bossányi Katalinnál? Senki. Megkérem Füzessy Tibort, szíveskedjék felszólalás át megtartani! Felszólaló: Dr. Füzessy Tibor (KDNP) FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az eddigi hozzászólásokban, javaslatokban számos okos gondolat merült fel a polgármester működésével, jogállásával kapcsolatban, é s egyre tisztábban alakul ki előttünk demokratikus jogállamunk egyik oszlopának, a polgármesternek a képe. Ennek a képnek azonban egyelőre van egy hibája: véleményem szerint ez a kép egy kissé egyoldalú. Egyoldalú azért, mert az Alkotmányunkban és az önkor mányzati törvényünkben a polgármesternek egy olyan képe alakult ki, amely "két lábon áll", és amelynek kettős arculata van. A polgármester az önkormányzat vezetője. Erről a vonásáról már sokat beszéltünk. A másik arculatáról azonban nem esett szó. És ez pe dig az, hogy a polgármester nemcsak az önkormányzatnak, hanem az államigazgatásnak is szerve. Ebből a tényből pedig számos következtetés vonható le, olyan következtetések, amelyek kihatással lehetnek azokra a vitákra és azokra a vitapontokra, amelyek megle hetősen kiéleződtek az eddigi tárgyalás során. A tanácsok munkájának jelenleg ténylegesen az igen jelentős része államigazgatási feladat. A legnagyobb volumenű államigazgatási feladatok közül csak néhányat említenék: a népességnyilvántartás, éppen most a választások lebonyolítása, családjogi és gyámügyek, építési igazgatás, ipari és kereskedelmi igazgatás. Az élet a rendszerváltás miatt nem fog megállni. Igaz, hogy az új jogszabályainkban a helyi államigazgatás tervezett feje a jegyző. A gyakorlati életben azonban úgy gondolom, hogy a polgármestereknek, az újonnan választott polgármestereknek már működésük első napján számos kérdéssel kell szembenézniük. A beosztottak, a dolgozók olyan kérdésekkel fognak előállni, hogy akkor, most, abban a pillanatban kiadh atjáke az iparengedélyt, a kereskedelmi engedélyt, intézetbe utalhatjáke azokat a kiskorúakat, akikről a szüleik nem gondoskodnak, az anyakönyvvezető vagy éppen maga a polgármester összeadhatjae az ifjú párt, amelyik az ajtó előtt türelmetlenül várakozi k. Az Alkotmány 44/B szakasz (2) bekezdése és hasonlóképpen az önkormányzati törvény 7. § (2) bekezdése pedig azt is hozzáteszi, hogy honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladato k ellátásában. A képviselőtestület hivatalának ügyintézője ugyancsak kivételesen, a jegyző pedig nem kivételesen kaphat ezektől a törvényektől államigazgatási feladatokat. Én úgy gondolom, hogy nyugodtan előrejelezhetem, hogy ezek a megbízatások, felhatalm azások, ezek nem lesznek kivételes jellegűek.
