Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 5. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
782 különböző képviselője is az alkotmányügyi bizottság ülésén. Tehát ők azt mondták, hogy a jelen törvényjavaslat 2. szakaszáb an szabályozott kérdéseket a rendőrségi törvényben kell szabályozni. Mi végső soron ezzel egyet tudunk érteni, tehát a belügyminiszter úrnak ezzel az álláspontjával. Ha már nem az önkormányzati törvényben, akkor nyilvánvalóan a rendőrségi törvényben kell s zabályozni! A rendőrségi törvénnyel kapcsolatban viszont az Alkotmány 40/A §ának (2) bekezdése azt mondja ki, hogy "A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Tehát ha egy olyan kérdéskör szerepel az Országgyűlés plénumán, amely tartalmilag a rendőrségi törvénybe tartozik, akkor itt nem szabad a törvény elnevezésből kiindulni, hanem a jogszabályalkotás tartalmából kell kiindulni! Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy az Alkotmánnyal csak az van összhangban, ha ezt a törvényt is, ezt a törvényi rendelkezést is kétharmados többséggel fogadja el az Országgyűlés. Ebben az esetben viszont két választás áll a Kormány rende lkezésére: vagy valóban beterjeszti még ősszel a rendőrségi törvényt, és ezt az egész kérdéskört a rendőrségi törvényben a megfelelő keretek között, megfelelő részletességgel szabályozza; erre vonatkozik a módosító indítványom első fele, amely úgy szól, ho gy a törvényjavaslat 2. szakaszát ne fogadja el az Országgyűlés, tehát a törvényjavaslatnak ebben a 2. szakaszában szabályozott kérdéseket majd a rendőrségi törvényben szabályozzuk. Amennyiben a Kormány úgy ítéli meg, hogy olyan sürgő s ezeknek a kérdéseknek a rendezése, mi hajlunk arra, hogy keressük a kompromisszumot. Erre vonatkozik az a módosító indítvány, hogy a 2. szakaszban az önkormányzatok egyetértési jogát szabályozzuk, amivel augusztus 3án még a belügyminiszter úr is egyetér tett. Ennek alapján kérem a Kormány képviselőit, hogy az önkormányzati bizottság következő ülését – amely a részletes vitát meg kell, hogy előzze – használja fel a Kormány arra, hogy keresse ebben a kétharmados törvényben a kompromisszumot, mert a magunk r észéről csak azt az álláspontot tudjuk ellenkező esetben elfogadni, melyet belügyminiszter úr annak idején az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban képviselt. Az ő szavait kölcsönzöm a javaslat lezárásaként: "Minden olyan rendelkezést, törvényt elutasítani kérek – arra kérem Önöket, ne szavazzák meg – , amely nagyon egyértelműen egy másik jogszabályba tartozik." Kérem tehát Önöket, hogy vagy tartsuk magunkat ehhez az augusztus 3i intelemhez – egy nagyon egyértelműen más törvénybe tartozó kérdést ne szavazza nak meg – , vagy ha megszavazzuk, akkor már meglévő konszenzus alapján szavazzuk meg. Ennek a technikai módozatait pedig az önkormányzati bizottság vitáján próbáljuk meg közösen kialakítani. Köszönöm figyelmüket. (Taps balról, középről.) ELNÖK (Szűrös Mátyá s) : Köszönöm dr. Hack Péter szabad demokrata képviselő felszólalását. Szólásra következik dr. Salamon László képviselőtársunk, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Nagy on röviden a rendőrkapitány kinevezésének kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Azt hiszem, ez a kérdés két oldalról közelíthető meg. Egyrészt elméleti oldalról, másrészt gyakorlati oldalról. Mind a két oldalról meg is kell néznünk. Elméleti oldalról látnunk k ell azt, hogy az önkormányzatoknak a rendőrkapitányok kinevezésébe történő meghatározó beleszólása – akár az, hogy az önkormányzatok választják a rendőrség vezetőit, illetve az önkormányzatoknak vétójoga legyen – ez tulajdonképpen maradványa az önkormányza ti rendőrség koncepciójának, melyről tudni kell, hogy egy divatos irányzat volt NyugatEurópában, mely lemenőben van. Ma egyre több nyugateurópai országban ettől egyre határozottabban elfordulnak, elfordultak. Konkrét példaként Németországra is hivatkozha tom: nem vált be az önkormányzati rendőrség, nem ez a fejlődés iránya.
