Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KATONA TAMÁS (MDF)
740 gondolja, hogy az ország ideáljai, az ország céljai csak európai politikáv al valósíthatók meg, úgy viszont megvalósíthatók. Ebből a szempontból rendkívül érdekes volt a számomra az a szeptember eleji vita Varsóban, ahol a lengyel és a magyar felvételi kérelmet vizsgálta felül és bírálta el az Európa Tanács politikai bizottsága. Először a lengyel felvételi kérelemmel foglalkoztak, melyet rendkívül ékesszólóan a lengyel szejm, a lengyel szenátus marsallja és a lengyel külügyminiszter terjesztett elő. Tudjuk jól, hogy ha volt ország, amely tett valamit az elmúlt évtizedben, hogy meg valósítson egy demokráciát és fizetett érte soksok év rendkívüli állapottal, az Lengyelország volt. A bizottság mégsem tudta elfogadni a lengyel csatlakozási kérelmet, mert hiányzott egy feltétel, a többpártrendszerű szabad parlamenti választásoknak a meg léte. Úgy határozott, hogy Lengyelországot abban a pillanatban fölveszi tagjai sorába, mihelyt egy ilyen valóban szabad választás megtörténik. Ez hallatlanul megnyugtató volt a számunkra. A gondosan előre megírt, számtalan apró adatot tartalmazó beszédemet úgy, ahogy volt, félretehettem, mert ezután a magyar csatlakozást valóban tartózkodás és ellenszavazat nélkül jóváhagyta a politikai bizottság. Jóváhagyta azért, mert úgy ítélte, hogy Magyarország teljesítette a feltételeket. Rendkívüli megnyugvás volt, m ert az Európa Tanácsba, ebbe az egyesült Európába csak feltételek teljesítése útján, ha úgy tetszik feltételek teljesítése árán lehet bekerülni. Ez igenis egy fegyver Európa kezében, és ha úgy akarom, ez fegyver akár a magyar nemzeti célok megvalósítása sz empontjából is, a mi kezünkben is. Nagyon fontos volt ez a határozat, és nagyon nagy öröm volt, hogy nekem, mint öreg történésznek valamit a magyar, a lengyel és a csehszlovák történelem közös pontjairól kellett mondanom. Igenis, mi szószólói leszünk valam ennyi szomszédos állam Európa Tanácsbeli felvételének, mihelyt a feltételeket teljesítették. A raportőrnek az előterjesztése világosan kirajzolta, hogy melyek azok a feltételek, amelynek meg kell felelni. Az egyiket – a többpártrendszeri szabad parlamenti választásokat – már említettem. Ugyanilyen tüzetesen vizsgálta ez a raportőri jelentés azt, hogy vane önkormányzati szabadság az illető országban. Ugyanilyen alaposan vizsgálta meg azt, hogy milyen az emberi jogok helyzete az adott országban, és rendkívü li – és ez számunkra igen fontos – alapossággal vizsgálta, hogy a kisebbségeknek milyen egyéni és kollektív jogai vannak biztosítva az adott országban. Hallatlanul fontosnak érzem ezt nemcsak azért, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbsé gnek ez egyfajta jogvédelmet biztosít, hanem abból a szempontból is, hogy mindenféle kisebbségnek. Mert nekünk igenis szószólóivá kell lennünk, hogy a szomszédos államokban mindenütt megillesse a szabadságjog a parlamenti kisebbséget, a politikai kisebbség et, a vallási kisebbséget, az etnikai kisebbséget ugyanúgy, mint a nemzeti kisebbséget. És ebből a szempontból öröm volt, hogy a raportőri jelentés a mi felvételünket javasolta, és eljuthattunk odáig, hogy elsőként ebből a térségből. És ez megint nem hiúsá g, hanem az, hogy mi teljesíthettünk egy bizonyos feltételrendszert. Magyarország ezzel vonzó példa lehet a térség más államainak. Magyarországra ez kötelességeket ró. Azt a kötelességet, hogy minden módon próbáljuk elősegíteni, hogy a szomszédos államok v alamennyien bekerülhessenek ebbe az egyesült Európába, már csak azért is, mert ennek az országnak nem érdeke, hogy bármelyik állam a szomszédságában egy elszigetelt, magába zárkózó, elkeseredett, irracionális reflexekkel rendelkező ország legyen. Nekünk az a célunk, hogy a szomszédos országok boldoguljanak. Boldoguljanak csakúgy, mint mi, vagy boldoguljanak jobban, mint mi, hogy a szomszédos országban többségnek és kisebbségnek egyformán biztosított jogrendszerrel működő politikai és gazdasági demokrácia le gyen az osztályrésze. Ezen a téren tehát nagyon fontosnak érzem, és ezért tartottam szükségesnek, hogy mindezt elmondjam, hogy Európa nem ígéreteknek, hanem tetteknek hisz, és tettek útján valóban mindenki előtt nyitva áll Európához a csatlakozás. És ezen a téren a Magyar Köztársaság és a Magyar Köztársaság Kormánya természetesen minden segítséget meg óhajt adni a szomszédos országoknak,
