Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke:
738 ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A külügyminiszter úr részletesen kifejtette a történelmi hátterét, jogi indokát az or szággyűlési határozattervezetnek, úgyhogy ahhoz mint társelőterjesztőnek az Igazságügyi Minisztériumnak nincs hozzátennivalója, s nem kívánom kiegészíteni az elhangzottakat. (Elszórt taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen az államtitkár úr nyilato zatát. Megkérdem Horn Gyula képviselő urat, hogy kíváne a bizottság előadót állítani vagy más bizottsággal közösen állít előadót. Dr. Fodor Gábor, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: Abban álla podtunk meg az alkotmányügyi és a külügyi bizottság ma reggeli ülésén, hogy együttesen állítunk előadót az én személyemben, tehát én ismertetem a két bizottság állásfoglalását. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérem tehát, hogy a külügyi és az alkotmányügyi bizott ság álláspontját szíveskedjék ismertetni. HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem, ma reggel az alkotmányügyi és a külügyi bizottság együttes ülést tartott, és megtárgyalt a, s egyhangúlag – tehát ellenszavazat és tartózkodás nélkül – elfogadta a Kormány előterjesztését. Engedjék meg, hogy a téma fontosságára való tekintettel röviden összefoglaljam a ma reggel elhangzottak lényegét. Először: több mint hároméves előkészítő sz akasz fejeződik be ezzel az aktussal, hogy Magyarország a jövő héten tagja lesz az Európa Tanácsnak. Olyan folyamatos kapcsolatépítés eredménye ez, amelynek olyan állomásai voltak, mint 1989 júniusa, amikor Magyarország különleges meghívotti státust nyert. Ez alatt a három esztendő alatt Magyarország mintegy 10 Európa tanácsi konvencióhoz csatlakozott, és 1989. november 16án hivatalosan is benyújtottuk a szervezethez a tagfelvételi kérelmünket, hangsúlyozva, először és egyedül a középkeleteurópai országo k közül. Fontos körülménynek tartom továbbá azt is, s ebben most a személyes véleményemet mondom elsősorban, hogy Németh Miklós és kormánya, majd Antall József és kormánya nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy viszonylag rövid idő alatt eljuthato tt ez az ország az Európa tanácsi tagsághoz. Másodszor: az Európa Tanács mindvégig elismerte azt a gyors fejlődést, amely a demokratikus jogrend, a többpártrendszer építésében az elmúlt két esztendő során Magyarországon végbement. Ugyanakkor az Európa Taná cs igen széles körű, hatékony és konkrét támogatást nyújtott ehhez az építkezéshez. Szeretném a véleményünket tolmácsolva köszönetünket kifejezni az Európa Tanácsnak azért a segítségnyújtásért, amelyben ezt a kis országot részesítették. Harmadszor: az előt erjesztésben szereplő dokumentumok közül egynek a különleges fontosságára hívnám fel az Önök figyelmét, mégpedig az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény, melynek aláírására a jövő héten sor kerül, amennyiben a Parlament a k ormányelőterjesztést elfogadja. Ennek különleges jelentőségét az adja meg, hogy olyan egyezményt írunk alá, amely különbözik az ENSZ és a Helsinki Záróokmány, illetve az ahhoz kapcsolódó minden más emberi jogi dokumentumtól. Abban különbözik, hogy ez nem csupán ajánlásokat, elveket tartalmaz, hanem kötelességeket a részt vevő ország, a részes állam számára. Ez azért is nagyon fontos, mert ehhez az egyezményhez tartozik annak szerves része, az emberi jogok bírósága, ami Magyarország számára azt jelenti, hog y az egyezményhez való csatlakozástól kezdődően magyar állampolgárok és csoportjait ha emberi jogaik gyakorlásában bármiféle jogsértés ér, akkor ehhez a bírósághoz fordulhatnak. Márpedig a bíróság állásfoglalása, netán elmarasztaló
