Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:
736 Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik) . Megállapítom, hogy az Országgyűlés – a 6 államtitkári szavazatot is figyelembe véve – 193 "igen" szavazattal, 17 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett a javaslatot elfogad ta. Felhívom szíves figyelmüket, elsősorban a Kormány figyelmét, hogy ez a törvény a 2. § rendelkezése szerint holnap hatályba lép. Tegyen meg mindent a Kormány a Közlönyben való mielőbbi megjelentetés érdekében. Az Európa Tanács Alapszabályához és az Euró pa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Az Euró pa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló általános egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása következik. A Kormá ny előterjesztését új változatban, 659es számon kapták meg a képviselő urak és hölgyek. Felkérem dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter urat, a napirendi pont előadóját, tegye meg előterjesztését. Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, a napirendi pont előadój a JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretném a "történelmi" szót túl sokat használni. A fogalmak sokszor devalválódnak, de én azt hiszem, hogy olyan folyamatnak vagyunk a részesei – és ennek a folyamatnak fontos el eme a mai ülés – , amelyet nyugodtan, méltán nevezhetünk történelminek. E folyamat közvetlen előzményei éppen ennek az új Országgyűlésnek falai között, éppen a megalakulás után indultak meg – majd részletezendő előzmények után – , amikor az Európa Tanács köz gyűlésének küldöttsége itt látogatást tett, és ezt követően pedig az Országgyűlés egyhangú határozatban foglalt állást felvételi kérelmünk mellett. Ez a lépés teljes összhangban áll nemzetünk tradícióival, azzal az úttal, amire az államalapítással, a keres zténység felvételével léptünk, azzal, amivel csatlakoztunk egy olyan kultúrkörhöz, amelyet európainak szoktunk nevezni vagy más szóval nyugatinak, illetve egy vallásikulturális meghatározottságban a judeokeresztény civilizációnak. A második világháború ut án Európában, Európa nyugati felében egy olyan folyamat indult meg, amely egy ősrégi álom megvalósulását jelentette: Európa egyesülését, egységesülését. Akkor Magyarország önhibáján kívül kirekedt ebből a folyamatból, nem tudott csatlakozni azokhoz az orsz ágokhoz, amelyek létrehozták az Európa Tanácsot, amelyek gazdasági alapon társultak egymással, s amely mozgalomnak, folyamatnak egyik nagyon fontos ága az európai közösség létrehozásához, a Római Szerződéshez vezetett. Az értékeken, eszméken alapuló politi kai közösség azonban továbbra is egy szélesebb, katonai rendszerekhez nem kapcsolódó, gazdaságpolitikai együttműködéshez sem kapcsolódó intézményhez, az Európa Tanácshoz kötődik. Az elmúlt két év magyarországi eseményei, de kiváltképpen a tavaly nyáron és őszön lefolyt mozgalmak, a kerekasztaltárgyalások, az az egyetértés, amely ezek során kialakult, vezetett oda,
