Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
725 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ez az interpelláció témailag talán nem olyan alapvető, mint az előbbiek közül néhány, de az országban lévő identitást udat, illetve annak zavarai szempontjából nem közömbös, ha beszélünk az épített környezetről időnként. Az elmúlt évtizedben gondatlan kezelés vagy oda nem figyelés, szándékos pusztítás és sok minden egyéb miatt, korszerűnek nevezett településfejlesztési ko ncepciók miatt, típustervek alkalmazásának támogatása miatt, megbízók, tervezők, kivitelezők, beruházók okán, a településönismeret, a hozzáértés hiányának okából is pusztult a múlt épített öröksége, és uniformizálódott, hátrányára megváltozott az ország l akókörnyezete, települések karaktere. Az elmúlt évek egyik figyelemre méltó, többékevésbé sikeres, hasznos törekvése volt a főépítészi rendszer kiépítése. Nem tökéletesen, mert hiszen 3000 településre ma 140 főépítész jut. Dolgozhatnának egyesével több te lepülés érdekében is, de akkor is kevés. Sikerei – hibái mellett ennek a rendszernek kétségbevonhatatlanok. A lakosságot gondosabb terveztetés, esztétikusabb és a helyi hagyományokat is figyelembe vevő építkezések érdekében befolyásolták. Néhány megyében lel kes, hozzáértő szakemberek kerültek a megyei főépítészi státusba, összefogtak, egymást segítve igyekeztek, illetve ebben az átmeneti korban sem csüggedve igyekeztek ma is a hazai városrendezés, falusi utcakép, egyedi építészet ügyeit pozitív módon befolyás olni, segíteni és ellenőrízni. A megyék szerepének, sorsának, hatáskörének változásával felmerül, hogy mi lesz a szerepük a jövőben. Főépítészi kollégiumba tömörülve,19 megye főépítésze a helyi tapasztalatokat összegezve próbál az ország építészeti és tele pülésfejlesztési megoldásaiban hasznos, tevékeny szerepet betölteni. Mi lesz a főépítészi kar jövője, illetve a szerepük? Eziránt szeretnék érdeklődni, és szeretném, ha erre megnyugtató választ kaphatnék. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszol. Dr. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszadása KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A főépítészek a helyi közösségek, községek, városok vezetésének igen fontos partnerei voltak a települési környezet formálásában, mint ahogy erre az interpelláció is utalt, már ahol voltak, a települési vezet ők mentalitásának vagy éppen anyagi lehetőségeinek függvényében. Jelentős koordinatív, kezdeményező és szervező szerepet vállaltak ebben a munkában a megyei főépítészek. A minisztérium szándékai szerint a főépítészek szerepének erősödnie kell a jövőben. Ez t nyomatékosan indokolja az, hogy a települések önkormányzatai az önálló fejlesztés, gazdálkodás széles körű lehetőségei mellett egyben súlyos felelősséget is kaptak. A saját arculat megteremtése, az emberközpontú környezetkialakítás, a hatékony gazdálkodá s felkészült szakemberek közreműködését a korábbiaknál is határozottabban kívánják meg. A minisztérium több csatornán is kívánja ezt a tevékenységet segíteni, irányítani, befolyásolni. A települések fejlesztési, rendezé si terveinek kialakítása az önkormányzatok felelőssége, ezek végrehajtása is helyi feladat. Az önkormányzat egyik legfontosabb partnere lehet ebben a munkában a település főépítésze mint az önkormányzat alkalmazottja. Előírni ezt természetesen és sajnálato s módon nem tudjuk, ösztönözzük azonban az újonnan megválasztott önkormányzatokat, polgármestereket a főépítészi funkció betöltésére minden településen, akár rész, akár főmunkaidőben. Remélem, a Belügyminisztérium hangsúlyos ajánlással segítségünkre lesz ebben. A környezetalakítás, az építő tevékenység társadalmi érdekű szabályozását és kontrollját a jövőben megosztva végzi a vállalkozó karakterű önkormányzat és a központilag szervezett építésügyi hatóság. Ez a kettősség biztosítja a vállalkozói és a hatós ági tevékenység közötti esetleges
