Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
716 Egyben szeretném jelezni, hogy a viszontválaszt képviselőtársam, Mészáros Péter fogja megadni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úr válaszol. Dr. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim öt kérdés köré csoportosították inter pellációjuk lényegét. Engedjék meg, hogy mindjárt a tárgyra térve pontonként válaszoljak. Az új környezetvédelmi törvény kodifikációja folyamatban van. Társadalmi egyeztetése a zöldmozgalmakkal, önkormányzati szervekkel rövidesen megkezdődik. Várhatóan dec emberre a Kormány elé terjesztjük, és így a Parlament januárban vagy februárban – döntésétől függően – megtárgyalhatja. A további négy kérdés lényegében tartalomjegyzéke lehetne az elkészült közel harminc oldalas koncepciónak, amit termé szetesen nincs most módom elmondani, ezért csak tézisszerűen, kiragadva egykét dolgot szeretnék ismertetni. A törvény a nyilvánosságot egyrészt garantálni fogja, másrészt a környezetvédelem eszközeként fel is kívánja használni. A nyilvánosság ellenőrző sz erepét három síkban, három formában kívánjuk érvényesíteni a törvényben. Az Országgyűlés, illetve az önkormányzatok részvételével, a környezetvédelmi mozgalmakra és szervezetekre épített lehetőségekkel, továbbá az egyéni fellépések jogának garantálásával. A nyilvánosságot természetesen nem elég deklarálni, hanem a hiteles, széles körben közérthető és hozzáférhető információs rendszert is biztosítani kell. Ennek kiépítése jelenleg folyamatban van, és a kapcsolódó követelményeket a törvény is tartalmazni fogj a. Az új környezetvédelmi törvény kimunkálás alatt lévő koncepciójában rögzítettük az egyéni és kollektív jogérvényesítési lehetőségek szükségességét. Ennek a részletes, a magyar jogrendbe illeszkedő szabályait a későbbiek során kell majd kidolgozni. Ilyen ek lehetnek a nemzetközi gyakorlatban ismert populáris akciók, továbbá az egyéni jogérvényesítés lehetőségének biztosítása a konkrét eset, illetve esemény által nem érintett személyek részére is. Harmadszor. A kialakult károk és a jelenleg is folyamatosan működő szennyező források egyszerre történő, gyors felszámolásában hinni illúzió lenne, mint azt már többször is elmondtam. Lehetséges azonban, hogy olyan jogi, gazdasági és műszaki eszközöket alkalmazzunk, amelyek a súlyossági sorrendet figyelembe veszik és a változásokat a legkritikusabb területeken kikényszerítik. Már ilyen szellemben dolgozta ki a Kormány a közúti közlekedés okozta környezetszennyezés csökkentésére irányuló csomagtervét, és hasonló intézkedéseken munkálkodunk a veszélyes hulladékok fels zámolására is. A komplex eszközrendszer kidolgozása szintén a törvény feladata lesz. A jelenleg érvényben lévő egysíkú szankcionálási módszerrel szemben a gazdasági folyamatokat a környezetvédelem igényei szerint is befolyásoló, azokba beépülő eszközrendsz er szükséges. Ilyen elemek lesznek az új törvényben például a környezethasználati díj, a környezeti hatásvizsgálat intézménye, a környezetbarát termékeket és technológiákat preferáló vám, adó- és hitelkonstrukciók bevezetése. Ezek alkalmazhatóságát a kész ülő törvény által is garantálni kívánjuk. Negyedszer. Az önkormányzatok létrejöttével a környezetvédelem területén is új szereposztás lehetőségei bontakoznak ki. A Kormány a környezetvédelem területén úgy kíván segítő partner és erős háttér lenni, hogy az önkormányzatok autonómiáját ne korlátozza. Ugyanakkor világosan el kell határolnunk, hogy mely területeken szükséges az együttes fellépés, és hol válnak szét a döntési kompetenciák és felelősségek az önkormányzatok és az állam szervei között.
