Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
711 rögzült relatív elmaradottságot – azért mondom, hogy relatív, mert abszolút is, és azon belül relatív az elmaradottság – pótolni nem lehet. A kormányzat a piacgazdaság kiépülése és a kiteljesedő önkormányzati szerepvállalás mellett sem akar lemondani a település- és területfejlesztésről, így szerepe lesz az infrastruktúra kiépítésébe n és a települési aránytalanságok mérséklésében. E célokat nagyon egyértelműen és nyíltan, nagyon demokratikus módon, a közvetlen beavatkozás mellőzésével, alapvetően normatív és egyértelműen feltételekhez kötött eszközrendszerrel kívánjuk elérni és előseg íteni. Az önkormányzati törvény keretében a központi költségvetés kötelezettséget vállalt valamennyi településen az alapvető ellátás biztosítására. A Kormány megítélése szerint az elmaradott térségekben az önkormányzatok és a vállalkozások működésének a no rmatív piacgazdasági feltételei mellett, a jelenlegi nehéz körülmények között is indokolt egy, a központi költségvetés által finanszírozott, speciális területi támogatási rendszer kialakítása, és összehangolt működtetése – elsősorban az infrastruktúra fejl esztése érdekében. Az ezt szolgáló és a jövő évtől már alkalmazandó eszközrendszer kialakításán, az igénybe vehető alapok nagyságán, illeve a hozzájárulás döntési mechanizmusán az illetékes kormányzati szervek már most is dolgoznak. Reméljük, hogy december végén ezzel kapcsolatban aránylag pontos képet fogunk kapni. A Kormány sok elemből álló vállalkozásélénkítő eszközrendszert kíván működtetni, amely a korábbiaknál jóval több esélyt ad ahhoz, hogy vonzóvá tegye a befektetők számára az egyes térségek kihasz nálását, fejlesztését. A rendszer egyik kiemelten fontos eleme a gazdaságilag elmaradott térségek esetében adókedvezményrendszer, a vállalkozói nyereségadó, valamint a beruházási adókedvezmények, az ÁFAvisszaigénylés lehetősége SzabolcsSzatmárBereg meg ye 225 települése közül már ma is 185 településre terjed ki. Meg fog újulni a munkahelyteremtő szolgálat támogatási rendszere is, amely a jövőre még nagyobb költségvetési eszközökkel kívánja elősegíteni – persze ez parlamenti felelősség is – a térségi fogl alkoztatási gondok enyhítését szolgáló beruházások növekedését. Továbbra is rendelkezésre áll az északkeleti országrész, köztük SzabolcsSzatmárBereg megye számára a harmadik iparszerkezetátalakítási programon belül az a 10 milliárd forintos hitelkeret, amely kifejezetten munkahelyteremtő szolgálat a kisvállalkozások preferálása révén. A támogatások és adókedvezmények bárki – önkormányzat, társulás, vállalkozás stb. – által igénybe vehetőek, amennyiben megfelelnek a nyilvánosan meghirdetett követelményekn ek. Ehhez fontos feltétel, hogy a megyében is kiépüljenek a piacgazdaság olyan sajátos intézményei, mint a pénzintézeti háttér, a vállalkozási, illetve regionális tanácsadó szolgálatok stb. Jelentős feladat a szomszédos országokkal a történelem során kiala kult természetes térségitelepülési kapcsolatok újjáélesztése is, amely megszüntetheti a periférikus elhelyezkedésből adódó több évtizedes hátrányt, és új fejlődési perspektívát adhat – célzok itt a kishatárforgalom kifejlesztésére, bővítésére – a szovjetmagyar határ határozottabb és egyértelmű megnyitására – , ezzel kapcsolatban azonban tudjuk, hogy milyen szovjetunióbeli elhatározások vannak, amelyek realizálódtak is – sajnos – a legutóbbi időkben. A piacgazdaság formálódó viszonyai között a helyi társada lmi – gazdasági és infrastrukturális adottságok szerepe növekszik, az elmaradott térségek eleve hátrányban lesznek a fejlett térségekkel szemben. Pontosan ezért a központi beavatkozásoktól elhatárolódott piacgazdasági koncepció mellett sem kíván a Kormány ez en elmaradottsághoz bármilyen módon is, akár passzív magatartásával asszisztálni. A szűkülő források mellett azonban már az is eredménynek tekinthető, ha sikerül megállítani a területi különbségek növekedését. A Kormánynak területi politikája megvalósításá ban a vállalkozások részére nyújtott kedvezmények mellett költségvetési forrásokra is szüksége lesz, hogy elképzeléseinket realizálni tudjuk. Ezért – pontosan ezért – a Kormány kérni fogja a tisztelt Országgyűlést, és ehhez minden bizonnyal az interpelláló képviselő úr támogatását meg is kapja, hogy az 1991. évi költségvetés jóváhagyása során döntésével járuljon hozzá az hátrányos helyzetű
